Petrasovits Imre - Balogh János: Növénytermesztés és vízgazdálkodás (Mezőgazdasági Kiadó, Budapest, 1969)

IV. A növénytermesztés problémái öntözött területeken - 5. Az öntözések végrehajtása

A bolgár locsoló lapátos öntözés során 8 méterenként öntözőbarázdákat húzunk az öntözendő területen. Az öntözőbarázdákban 8 méterenként gödröket — öntözőtányérokat — készítünk. Az öntöző dolgozó az öntözőtányér szélére állva, kézi erővel — lapáttal — a gödörből a környező növényzetre locsolja a vizet. A víz beáramlását az öntözőtányérba, a barázdán keresztül úgy szabályozzák, hogy egy munkás győzze az érkező víz szétlapá- tolását. E módszer hátrányai:

— az öntözővíz szétosztásához sok kézi munka kell,

— a 8 méterenként húzódó barázdák és a rajtuk elhelyezett öntözőtányérok készítése alig gépesíthető,

— a sűrűn fekvő öntözőtányérok akadályozzák a vetés, növényápolás és a betakarítás gépesítését,

— az öntözővíz nagy tömegben zuhan a talajra, s ezért a szerkezetrongáló hatás nagy.

A felsoroltak folytán a locsoló lapátos öntözést nagyüzemekben nem alkalmazzák.

Az esőztető, vagy permetező öntözésnél az öntözővíz viszonylag apró cseppek alakjában,

permetként oszlik szét az öntözendő területen (62. ábra). Ez — megfelelő berendezés esetén — teljesen kielégíti a szocialista mezőgazdasági nagyüzemek igényeit, mert

— alkalmazásával a talajművelés, vetés, növényápolás, betakarítás munkái jól gépesíthetek;

— még az állandó öntözőcsatornák egy része is jól helyettesíthető csővezetékkel vagy egyszerűen fölöslegessé válik;

— a feltétlenül szükséges csatornahálózat mélyvezetésben is kiépíthető, ami lényegesen olcsóbb;

— ha a kiszórt permet cseppnagysága és intenzitása megfelelő, az öntözésnek alig van talajszerkezet-rongáló hatása;

— az öntözés hatása fiziológiai szempontból is kedvez a növényeknek (levéllemezek lemosása, vízfelvétel a leveleken át stb.);

— szinte tetszés szerint kis öntözővízadagot alkalmazhatunk és olyan sekélyen nedvesíthető át a termőréteg, amint ezt a talaj rétegeződése megkívánja (szikesek, sekély termőrétegű talajok);

— nincs szükség tereprendezésre, bármilyen hullámos terepen lehet így öntözni;

— nemcsak a talaj hasznos víztartalma növekszik meg, hanem a levegő páratartalma is, ami a transzspiráció eredményességét növeli.

Az esőszerű öntözés számos előnye mellett hátrányos tulajdonságai a következők:

— az öntözővíz kiszórósához nyomás kell. A nyomás előidézéséhez tetemes energia- fogyasztással kell számolni.

— Az öntözővíz elosztásának egyenletességét már a kis erősségű szelek is jelentősen megzavarják (63. ábra). A szél zavaró hatása különösen a távolra ható nagy nyomású készülékek munkáját zavarja. Ezért a jóminőségű öntözéshez szélcsendes időre van szükség.

— A hordozható esőztető berendezések hibája, hogy a hordozható hálózatának és szórófejeinek lebontása a már beöntözött talajnak, növénynek egyaránt ártalmára van. Ezt a hátrányt küszöböli ki a körcikkbe szóró szórófejek, a csévélhető tömlők, az önjáró szárny vezetékek alkalmazása stb.

A cseppnagyságnak nagy

5 ( 0 B

távolság o sí áró fejtő!

62. ábra. Esőztető öntözés

12*

179