Petrasovits Imre - Balogh János: Növénytermesztés és vízgazdálkodás (Mezőgazdasági Kiadó, Budapest, 1969)

IV. A növénytermesztés problémái öntözött területeken - 5. Az öntözések végrehajtása

ki. A sűrű sorba vetett növények barázdás öntözéséhez az öntözőbarázdákat vetés előtt vagy a vetéssel egyidőben készítjük el. Az alkalmazott barázdák szélesek és sekélyek.

Altalaj öntözések

Altalaj öntözéskor az öntözővíz a talajfelszín alatt oszlik szét (60. ábra). Altalajöntözés történhet

— alagcsövekkel és

— nyílt-árokrendszerrel.

Az altalajöntözések is megfelelnek a szocialista mezőgazdasági nagyüzemek követelményeinek. Altalajöntözés esetén

— a talaj felszínét nem hálózzák be felszíni vízvezető elemek, így a talajművelés, vetés, növényápolás és betakarítás háborítatlanul gépesíthető;

— az öntözővíz a kapilláris erők hatására, lassan telíti a morzsákat, így ott a víz szerkezetrongáló hatása minimális;

— csak a kapilláris hézagok telítődnek vízzel, a közepesnél nagyobb és durva hézagokban levegő marad, így a növények statikai víz- és levegőigénye jól kielégíthető;

— végrehajtásához tereprendezésre alig van szükség; , ,

— kis vízmennyiségek is egyenletesen oszthatók el;

— kevés kézi munkaerőt igényel, így a felületi öntözéseknél termelékenyebb;

— a legfelső talajrétegek még öntözés közben is aránylag szárazak, ez a párolgási veszteségek csökkenését eredményezi.

Az előnyök mellett nem szabad megfeledkezni az altalajöntözés hátrányairól sem. Ezek a következők:

— ha az alsóbb talajrétegekben nagyobb a sókoncentráció, úgy a talajvíz felemelkedése révén a felső talajrétegek sókoncentrációjának növekedése altalajöntözés esetén nehezen kerülhető el;

— altalajöntözéssel csak azok a növények láthatók el jól a szükséges vízzel, amelyek gyökerei már lenyúltak a kapillárisán átnedvesedő rétegbe. A kelés elősegítése altalajöntözéssel tehát alig lehetséges:

— alagcsöves altalajöntö60. ábra. Altalaj-öntözőhálózat elrendezése

12 Növénytermesztés és vízgazdálkodás

177