Petrasovits Imre - Balogh János: Növénytermesztés és vízgazdálkodás (Mezőgazdasági Kiadó, Budapest, 1969)

I. A mezőgazdasági termelés és a vízgazdálkodás - 3. Vízgazdálkodás

IcsapodJh~\ I vizpárcT | harmat | | öntözés

transzspirációs zóna

spirácíós J , ___

i

na I \hozzáfo/yas\*gyöhérzóna

~.<a

növény :<a 5

'|r|

\i *

\hozzáfbhjáát*~

\jwzznfolijóát*-'

I1

állomány

talajfelszín

1 t

felszíne

légkor frissítő

talajn

~§J , póttá;

talajnedvesség

felületi el folyós

ej| gyöhérzóna alsóhafára~

I1

1

I

talajvlzdásltá-felszín alatti elfolyó

talajvíz zóna

talajvíz félsz in

talajvíz etfolyás

1. ábra. A víz mozgása a növénytermesztési térben

A transzspirációs zóna megközelítően a növényállomány átlagos magasságával fejezhető ki, és a szántóföldi növények esetében 10—300 cm-t tehet ki. A gyökérzóna figyelembe vehető terjedelme az aktív gyökérzóna mélységével fejezhető ki, ez a szántóföldi növények esetében 20—-150 cm. Számos növényfaj gyökerei ennél mélyebbre is képesek lehatolni, pl. a lucernáé 4—5 m-ig is lejut. Öntözött viszonyok esetén azonban 100 cm-nél vastagabb talajszelvény nem vesz részt közvetlenül a növény vízháztartásában. Sőt, ha a talaj felső 10—50 cm-es rétege elegendő vizet tartalmaz, a növények vízigényüket teljes mértékben képesek innen is fedezni.

A növénytermesztésben a vízháztartási jelenség színhelye a művelt talaj és felszíne. Ennek területi egysége a tábla. A tábla állandó jelleggel egységes műveléssel használt terület.

Megkülönböztetünk nagytérségi és üzemen belüli vízgazdálkodást.

A nagytérségi vízgazdálkodáson az egyes vízháztartási jelenségeknek olyan mértékű befolyásolását értjük, amely több mezőgazdasági üzem vízháztartási viszonyaira van közvetlen befolyással.

Az üzemen belüli vízgazdálkodás azokat az intézkedéseket és beavatkozásokat foglalja magában, amelyek a vízháztartási jelenségekre üzemen belül közvetlenül hatnak. Természetesen az egyes mezőgazdasági üzemekben lezajló vízháztartási jelenségek összefüggésben és kölcsönhatásban lehetnek egymással. Ezért rendkívül fontos — a vízgazdálkodási létesítmények tervezése, építése és üzemelése során egyaránt — a megfelelő összhang a mezőgazdasági üzemen belüli és a több üzemet és nem mezőgazdasági területet is magában foglaló nagytérségi vízgazdálkodási tevékenység között.

A vízgazdálkodás esetenként a mezőgazdasági termelés feltétele: pl. hazánk lecsapolt területein vagy Hollandiában a tenger területéből kihasított poldereken; hasonlóképpen számos afrikai és ázsiai ország arid vidékein, ahol öntözés nélkül nincs mezőgazdasági termelés.

Más esetekben a vízgazdálkodást a mezőgazdasági termelés belterjes irányú fejlesztése igényeli. Ilyen esetekben a mezőgazdasági termelés biztonságának fokozásáról, a termések növeléséről, esetleg újabb növényfajok (pl. rizs) köztermesztésbe vonásáról van szó.

16