Petrasovits Imre - Balogh János: Növénytermesztés és vízgazdálkodás (Mezőgazdasági Kiadó, Budapest, 1969)

IV. A növénytermesztés problémái öntözött területeken - 5. Az öntözések végrehajtása

Az ideiglenes csatornák nyomvonalát már a tervezéskor meg kell határozni. Az ideigle­nes csatornák így már az öntözőtelep rétegvonalas térképén megtalálhatók. A Szovjetunióban az ideiglenes csatornákat általában esésben vezetik. Az ideiglenes csatorna fenékesése Kosztyakov szerint 1—7 ezrelék között változik, és leggyakrabban 3—5 ezrelék körül mozog. Oroszlány kutatásai során megállapította, hogy az alföldi, közel vízszintes terepeinken csak az egy ezreléknél kisebb, közel vízszintes fenekű ideiglenes csatornák működtetése lehetséges. A kisebb fenékesés velejárójaként ugyan hazai viszonyaink között az ideiglenes csatornákban nem vezethetjük az öntözővizet 400—1200 m távolságra. Azonban a 150— 200 m hosszúságú ideiglenes csatornák is lehetővé teszik 20—40 kh nagyságú táblák kialakítását. Az ilyen táblanagyság pedig elegendő a talajművelés, növényápolás és beta­karítás munkáinak eredményes gépesítéséhez. A kis fenékesésű ideiglenes csatornák vízszállítóképességének még jelentős feltétele, hogy a terep egyenletesen sík legyen. Az ideigenes csatornákban gerincvonulatokon vagy bemélyedéseken nem vezethetjük át az öntözővizet. Ezért már a csupán kissé hullámos felszínű terepeken is legalább az ideiglenes csatornák nyomvonalában tereprendezés szükséges. Ezt részleges tereprendezés­sel oldhatjuk meg olyképpen, hogy a terepmélyedésekben alápárnázzuk a csatorna nyomvonalát. így a táblának ugyanazon részén húzódó ideiglenes csatorna minden eszten­dőben megfelelő módon szállítja a vizet. Tekintve, hogy a táblán belül az ideiglenes csa­tornák mindig ugyanazon a nyomon haladnak, helyes, ha az állandó csatornák és az ide­iglenes csatornák csatlakozásánál állandó jellegű vízkivételi helyet építünk a szivornyák, a dudák stb. számára. Az ideiglenes csatornák keresztszelvénye félig bevágott, félig feltöltött. A vízszállító képesség növelése inkább a csatorna szélességi, mint mélységi méreteinek változtatásával érhető el. Kosztyakov az eltérő esési viszonyok közepette alkalmazandó csatornamérete­ket a 42. táblázat szerint határozta meg. Kosztyakov megállapítja, hogy 5 ezreléknél nagyobb fenékesésű ideiglenes öntöző­csatornában 40 1/sec vagy annál nagyobb vízsugár talajelmosást okoz. Az ideiglenes csatornában az üzemvízszintnek az egyszerre öntözött terület teljes széles­ségében az öntözés ideje alatt uralnia kell az öntözendő területet. Vagyis az ideiglenes csatorna vízszintje magasabb legyen, mint a terep felszíne. Az állandó csatornás öntözési eljárásnál általában az a kívánatos, hogy az öntözőcsatornák üzemvízszintje cca 20 centi­méterrel legyen az öntözendő terület fölött. Az ideiglenes csatornáknál meg kell elégednünk 8—10 centiméteres magasságkülönbséggel. Az ideiglenes csatorna fenékesésének növekedésével csökken az egy tiltózással egyszerre öntözhető terület szélessége. Ez a körülmény is az egy ezreléknél kisebb esésű csatornák létesítését indokolja. Egy ez­relékes fenékesésű csatorná­ból ugyanis egy tiltózással mintegy 80—100 m szélességű terület látható el öntözővíz­zel. A csöves öntözési eljárás­nak több változata van. Al­kalmazásukra sor kerülhet mind az esőztető, mind az altalaj, valamint a felületi öntözés során. Az egyes vál­tozatok között az öntözési 42. táblázat Esés %0 Vízhozam, //sec 20 40 60 80 Sz* M** Sz M Sz M Sz M —0,001 30 30 50 30 50 35 50 40 0,001—0,003 30 25 40 30 50 30 50 35 0,003—0,005 30 20 40 25 50 25 50 30 0,005—0,007 30 20-- --­-- -­-- -­* = szélesség — mélység 157

Next

/
Oldalképek
Tartalom