Petrasovits Imre - Balogh János: Növénytermesztés és vízgazdálkodás (Mezőgazdasági Kiadó, Budapest, 1969)

I. A mezőgazdasági termelés és a vízgazdálkodás - 2. Magyarország mezőgazdaságáról

táblázat). E változások kő- 4. táblázat. A vetésszerkezet alakulása

zött legfontosabb, hogy a vetésterületen belül növekedett a takarmányfélék aránya.

1964-ben pl. az összes szántóföldi takarmánynövény részesedése jóval az 50% fölé emelkedett, szemben az 1950. évi 42%-kal. Előnyösnek tekinthetjük az egységnyi területről nagyobb tápértékét adó szemes, illetve silókukorica termőterületének növekedését is.

A mezőgazdaság fejlesztését célzó tervek továbbra is

az állattenyésztés fejlesztéséhez szükséges széles és biztos takarmánybázist igénylik. Ezért a takarmánynövények arányának további növekedésére számíthatunk.

A takarmánynövények termesztésének kiterjesztése a talajerőgazdálkodás miatt is jelentős, mert nő a talajgazdagító pillangós—szálas takarmányok vetésterülete.

A takarmánynövények vetésterületének növelésén kívül a cukorrépa vetésterületének jelentősebb növelése indokolt. A cukorrépatermesztés száraz, de különösen öntözött viszonyok között egyrészt népgazdasági szükségleteink kielégítése (belső cukorfogyasztás növekedése és exportlehetőségeink fokozása), másrészt a mezőgazdasági termelés általános színvonala érdekében előnyös.

1931 - 40

1950

1955

1958

1965

százalékokban

Kalászos összesen,

52,4

48,1

44,2

42,9

39,2

ebből: kenyérgabona

40,0

35,7

33,4

29,1

25,6

Kukorica

20,8

20,9

23,9

24,2

25,3

Burgonya

5,2

5,1

4,3

4,5

4,1

Cukorrépa

0,8

2,0

2,1

2,0

2,7

Szálas takarmányok,

10,2

9,1

11,4

11,9

16,3

ebből: évelő pillangós

6,4

6,5

5,8

8,9

10,7

A kenyérgabona-termesztésben fő feladatunk, hogy kielégítsük a belső szükségletet, ezért a vetésterület csökkentése csak olyan mértékben lehetséges, amilyen mértékben a termésátlagokat növeljük.

A növénytermesztés belterjes irányú fejlesztése érdekében több intézkedés szükséges. Ezért irányozták elő pl. állami terveink az öntözött területek számottevő növelését, több százezer kh talajjavítását, a műtrágyamennyiség nagymértékű növelését, a földművelési, növénytermesztési munka nagyobb fokú gépesítését. Mindezek elősegítették, hogy legfontosabb növényeink átlagtermését az 1961—65 évek átlagában 1954—58 évekhez képest mintegy 15—20 százalékkal növeltük, és a mezőgazdasági termelés a sok elemi csapás ellenére mintegy 12 százalékkal növekedett.

Állattenyésztés

Mezőgazdaságunk belterjes irányú fejlesztése egyben az állattenyésztés fejlesztését is jelenti. Legfontosabb célkitűzésünk az állattenyésztés termelésének fokozása. Ez azt jelenti, hogy nem az állatlétszám mindenáron való növelése a központi probléma. Ország- részenkint és állatfajonkint változóan az is. Mindenekelőtt azonban az egy számosállat által termelt hús, tej, bőr stb. mennyiségének növelése és minőségének javítása a cél.

Az állattenyésztés mennyiségi fejlesztése terén elért eredményeket jól szemléltetik a 100 kh szántórajutó számosállatlétszám alakulására (5. táblázat) és annak a főbb állatfajok közötti megoszlására vonatkozó számok.

13