Petrasovits Imre - Balogh János: Növénytermesztés és vízgazdálkodás (Mezőgazdasági Kiadó, Budapest, 1969)
I. A mezőgazdasági termelés és a vízgazdálkodás - 3. Vízgazdálkodás
5. táblázat. 100 kh szántóra jutó számosállat Állatfaj 1935 1949 1958 1960 1965 Számosállat, db/100 kh 29,5 25,9 30,9 31,8 31,9 Szarvasmarha % 53,2 62,7 53,7 54,8 59,4 Ló % 24,7 19,4 20,1 16,2 10,7 Sertés V 18,5 15,3 21,1 24,0 24,0 Juh V / o 3,6 2,6 5,1 5,0 5,9 Mint az adatok mutatják, a számosállatlétszám is nő, számottevően csökken azonban a lóállomány. A lóállomány százalékos aránya az összes állatállományon belül 1965-ben az 1958. évinek mintegy felére csökkent, de nőtt a szarvasmarha, a sertés és juh aránya. Az állati termékek növekedésén belül legnagyobb jelentősége a hústermelés növekedésének van. Tervünk a belföldi húsfogyasztás 26 százalékos és a húsexport 50 százalékos emelését irányozta elő. 3. Vízgazdálkodás A vízzel való gazdálkodás — a vízgazdálkodás — a társadalmi, gazdasági és műszaki fejlődés során kialakult újabb keletű fogalom. A vízgazdálkodási tevékenység körének mai értelemben vett kialakulása a történelem előtti időkben gyökerezik. A történelmi fejlődés első korszakát az ősi vízhasználatok és a kezdeti vízépítési tevékenység jellemzik. Ezek a vízhasználatok egyre fokozódó szerepet játszanak a társadalom gazdasági fejlődésében. A vízhasználatokkal kapcsolatos vízépítési tevékenység fokozódása különböző — már évezredekkel ezelőtt differenciálódó — vízépítési ágazatok kialakulására vezetett. A vízgazdálkodás különböző ágazatai: Vízkárelhárí tás árvízvédelem belvízvédelem lecsapolás vízmosáskötés talajvédelem stb. Vízhasznosítás öntözés haltenyésztés vízellátás vízi szállítás vízerőhasznosítás stb. víztárolás Az egyes ágazatok önállósulása olykor ellentéteket és ellentmondásokat hozott létre, fgy pl. a vízerő-hasznosítás egyoldalú erőltetése egy időben szembe került a hajózás, az öntözés vagy az árvédelem érdekeivel. A vízhasználók egymás közötti vitái ugyancsak korán szükségessé tették, hogy a jogalkotás és a közigazgatás a vízügyekkel foglalkozzék. A különböző vízépítési, vízhasználati és vízhasznosítási tevékenységeknek és az egyetemes társadalmi érdekeknek összehangolásával intézményesen igen eltérő történelmi időben kezdtek el foglalkozni. Azt a tevékenységet, amely magában foglalja mind a vízkészletek célszerű elosztását, a vízépítési munkák hidrotechnikai műveleteit, mind a vízhasználatok jogszabályokkal és igazgatási tevékenységgel való összehangolását, valamint a vízhasznosítások gazdasági kapcsolatait, vízgazdálkodásnak nevezzük. 14
