Petrasovits Imre - Balogh János: Növénytermesztés és vízgazdálkodás (Mezőgazdasági Kiadó, Budapest, 1969)
I. A mezőgazdasági termelés és a vízgazdálkodás - 1. A mezőgazdasági termelés jellege
I. A mezőgazdasági termelés és a vízgazdálkodás 1. A mezőgazdasági termelés jellege A mezőgazdaság növényi és állati termékek termesztésével foglalkozó emberi tevékenység. A mezőgazdasági termelés legáltalánosabb célja az emberi táplálkozáshoz nélkülözhetetlen fehérjék, zsírok, szénhidrátok és vitaminok előállítása. Természetes energiaforrása a napsugárzás, amelynek megkötése a zöld klorofilltartalmú, élő növényi szervezetekkel történik. A növényi termékeket az ember számára értékesebb anyagokká sok esetben az állati szervezetek szolgáltatják. A mezőgazdaság legfontosabb ágai: a növénytermesztés és az állattenyésztés. E két fő ágazatban előállított értékek arányát a magyar mezőgazdaságban az 1. táblázat adatai mutatják. I. táblázat. A termelés föágazataiban előállított értékek aránya Megnevezés 1938 1950 1955 1960 1963 évben Összes termelési érték = 100 Növénytermesztés 64,6 61,7 62 60 59,6 Állattenyésztés 35,4 38,3 38 40 40,4 Együtt: 100 100 100 100 100 Az árutermelés értéke: Növénytermesztés % 48 49,3 52,5 46,4 50 Állattenyésztés % 52 50,7 47,5 53,6 50 Együtt: 100 100 100 100 100 A növénytermesztésben az emberi munka célja, hogy a napenergiát a termesztett növények minél jobban hasznosítsák. Az ősi, primitív népek igényeit a vad növényi vegetáció is kielégítette. Az emberiség szaporodásával, táplálkozási ismereteinek bővítésével, az igények fejlődésével azonban a gyűjtögetés már csupán a Föld igen kis részén képes kielégíteni az igényeket. Az ember egyre céltudatosabban változtatja, alakítja a növényeket. Az emberi munka, amely a termesztendő növényfajok és fajták kiválasztására (nemesítésre), a korszerű talajművelésre, tápanyag-utánpótlásra és növényvédelemre irányul, 9
