Petrasovits Imre - Balogh János: Növénytermesztés és vízgazdálkodás (Mezőgazdasági Kiadó, Budapest, 1969)

I. A mezőgazdasági termelés és a vízgazdálkodás - 1. A mezőgazdasági termelés jellege

lényegében mind azt célozza, hogy a növény minél nagyobb mértékű napenergiát hasz­nosítson. A növénytermesztői munka eredményességének feltétele a mindenkori időjárás, vala­mint a talaj termékenysége* és a növények termőképessége**. Ezek ismerete, céltudatos módosítása, gazdaságos kihasználása a növénytermesztői munka lényege. Az állattartás, illetve az állattenyésztés a mezőgazdasági termelés másik ága. Ebben az ágazatban az előállított szerves anyagok további átalakítása élő állati szervezetek segítsé­gével történik. Biológiailag összetettebb és értékesebb, emberi táplálkozásra alkalmasabb anyagok jönnek létre. Általánosságban egy ország mezőgazdasága annál fejlettebb, minél nagyobb arányban részesedik a mezőgazdaság termelési értékéből az állattenyésztés. Ter­mészetesen ez alól lehet, és van is kivétel. így pl. nem lehet azt állítani, hogy Japán mező- gazdasága fejletlen, pedig ott a mi fogalmaink szerinti állattenyésztésről alig beszélhetünk. Az emberiség alig egyharmada táplálkozik kielégítően. A Föld lakosságának fele rosszul táplált, és napi kalóriafogyasztása a 2100 alatt marad. Az emberiség más része elegendő kalóriát fogyaszt ugyan, de az élelmiszerek összetétele nem kedvező, mert benne az állati eredetű fehérje az átlagos, napi 30 g-ot sem éri el. Ez a magyarázata annak, hogy a volt gyarmati és függő országokban lezajlott társadalmi változások elsőként vetik fel az élelmiszer- és így a mezőgazdasági termelés fejlesztését. Földünk lakosságának száma állandóan és gyorsulóan növekszik. Míg időszámításunk kezdetén a Föld népességének megkétszerezéséhez ezer évre volt szükség, addig századunk­ban ilyen mértékű szaporodáshoz 50 esztendő is elegendő lehet. Ennek alapján a 2000. év körül az emberiség eléri, sőt meghaladja az 5 milliárdot. Mindez világproblémaként veti fel a mezőgazdasági termelés gyors fejlesztését. Megvan-e a lehetősége, hogy a mezőgazdasági termelés lépést tartson a növekedő igé­nyekkel? Számos ország mezőgazdasági termelésének fejlődése azt mutatja, hogy ez még a jelenleg ismert növényfajok és technikai eszközök alkalmazásával is megvan. Ha kihasz­nálnánk a jelenlegi ismereteink szerint meglevő termelésfejlesztési és bővítési lehetőségeket, ez Baade szerint 35 milliárd ember élelmezését tenné lehetővé. A mezőgazdasági termelés az egyes országok gazdaságában még ma is tekintélyes helyet foglal el. Részesedése a társadalmi össztermék termelésében Csehszlovákiában 15, a Szovjetunióban 28, Magyarországon 30% körül mozog. A kapitalista országokban hasonló a helyzet, bár a fejlett ipar mellett a mezőgazdaság részesedése általában kisebb. Igazi jelentőségét azonban, mivel minden emberi tevékenység alapját az élelmiszer-termelés jelenti, nem lehet kifejezni sem a társadalmi össztermékből való részesedés százalékával, sem a mezőgazdaságban foglalkoztatottaknak az egész lakos­sághoz viszonyított arányával. A mezőgazdasági termelés növelésének két útja lehetséges. Egyik a termőterületek kiterjesztése, másik a termelés belterjesebbé tétele. Világszerte találkozni mindkét fejlődési iránnyal. A termőterületek növelésére természetesen csak ott van lehetőség, ahol még vannak mezőgazdasági hasznosításba nem vont, de arra alkalmas területek, így pl. a Szovjetunióban, Amerikában stb. A belterjességre való törekvés általános jelenség. Sok országban mindkettővel találkozunk. A mezőgazdasági termelés belterjes irányú fejlesztési lehetőségeire jó képet adnak Arnon adatai: * A talajnak azt a tulajdonságát értjük rajta, hogy a növény számára szükséges ásványi tápláló­anyagokat és a vizet a kívánt időben, mennyiségben és minőségben folyamatosan milyen mérték­ben képes a növény számára szolgáltatni. ** A növényeknek az a tulajdonsága, hogy a rendelkezésükre álló környezeti tényezőket hogyan használják ki, és az emberi munkát milyen és mekkora terméssel képesek viszonozni. 10

Next

/
Oldalképek
Tartalom