Perényi Károly (szerk.): Üzemi vízrendezés. „Üzemi vízrendezés és talajjavítás” I. (Debreceni Agrártudományi Egyetem Öntözéses-Meliorációs Főiskolai Kara, Szarvas, 1974)
5. Az üzemi vízrendezési létesítmények kivitelezése
A csatorna melletti sáv elsősorban a földmunkagépek és csatornatisztító berendezések mozgását teszi lehetővé, gyakori, hogy a csatorna egyik oldalán ut vezet. A csatornák mentén, a földmunkagépesités és az akadálytalan vizlevonulás érdekében növényzetet nem telepitünk. A csatornák és földművek épitése párhuzamosan történik, szükség szerint egyes létesítmények elbontásával, esetleg tereprendezéssel kapcsolva. A régi medrek felújítási munkáit szabályozásra is felhasználjuk, a felesleges vagy a pangó vizekkel és káros növényzettel boritott és feleslegessé vált szakaszokat feltöltjük, megszüntetjük. Külön elbírálást kivánnak a meglévő műtárgyak. Elbontásukra, vagy átépítésükre csak alapos okok elemzése után szabad javaslatot tenni. Általában elkerülhetetlen a ritkitás utáni,nagyobb méretű csatornákon meglévő műtárgyak átépítése, a szélesített utak átvezetésénél. Mint említettük a síkvidéki vízrendezésnél mind az utak mind a csatornák legtöbbször derékszögben csatlakoznak. Dombvidéki területen - figyelembevéve a domborzati viszonyokat - a csatlakozás szöge legtöbbször 60°. A nyilt csatornák közül a kisebbeket csatornanyitó ekékkel is kialakíthatjuk. Erre szolgál a KM-1400-as és a CE-jelü eke. Kedvező talajállapotnál és terepalakulatnál ezek a csatornák egy menetben is kialakithatók. Legtöbb esetben azonban legalább két menetben és bizonyos mennyiségű kézi igazítással tudunk megfelelő csatorna profilt készíteni. A nagyobb csatornákat kotróval alakitjük ki, a bontás gépei a tológép és a földnyeső. A depónia elterítésénél a tológépet és a földgyalut használhatjuk. A távszállításnál dömper is alkalmazható.