Perényi Károly (szerk.): Üzemi vízrendezés. „Üzemi vízrendezés és talajjavítás” I. (Debreceni Agrártudományi Egyetem Öntözéses-Meliorációs Főiskolai Kara, Szarvas, 1974)

Bevezetés

3

Bevezetés

y

A viz a népgazdaság valamennyi ágazatának működésében és | fejlesztésében alapvető fontosságú és nélkülözhetetlen. Az

ipar, a közlekedés elképzelhetetlen nélküle, de megállapítható, hogy a mezőgazdaság - mint földünk legnagyobb vizfogyasz- tója - függ legjobban a viz jelenlététől, vagy hiányától és szenvedi legközvetlenebbül káros bőségét vagy hiányát. Történelmi dátumok országunk életében az árvizes események, de fekete évszámként emlékezünk a nagy belvizes vagy aszályos évekre is, - mint pl. az 1865-as aszályos év - egy évszázad múltával is emlékezetes, de egyben a tervszerű vizhasznositási tevékenység megindítója is volt, vagy az 1970. évi belvízkár, amely a kár nagyságát illetően meghaladta az ugyancsak 1970. évi katasztrofális tiszai árvíz okozta károkat.

A mezőgazdaság vízigénye eltér pl. az iparétól.

Utóbbi általában folyamatosan jelentkezik, a mezőgazdaságé az év folyamán éppen azokra az időszakokra koncentrálódik, amikor a csapadék és igy a felszíni és felszínalatti vízkészlet rendkívül csökkent mennyiségű. Ugyanakkor a vizbőség idején igénye minimális és sokszor még a csapadék halmazállapotára is igényes /pl. a jótékony hótakaró helyett esőt kap/. Különösen sokoldalú kérdés a viz károkozó tevékenysége a mezőgazdaság területén, érkezésétől kezdve a felhasználásig, illetve a távozásig /párolgás, levezetés/. A növényzet, a talaj és a viz köl- csönhatásának vizsgálata növénytermesztési, talajtani, hidrológiai, hidraulikai stb. szempontok gondos mérlegelését kívánja. A koncentrálódó vízigényt üzemi beavatkozással, vizmegőrft

* zéssel biztosítani lehet, és a talajban tározott vízkészlet is

növelhető. Itt kell megjegyezni, hogy az agrotechnikai beavatkozások csak egyöntetű talaj-nedvességállapotban lévő táblákon lehetségesek.

Ugyancsak fontos a talajvizszin - a növény számára kedve-