Perényi Károly (szerk.): Üzemi vízrendezés. „Üzemi vízrendezés és talajjavítás” I. (Debreceni Agrártudományi Egyetem Öntözéses-Meliorációs Főiskolai Kara, Szarvas, 1974)

3. A felszíni és felszínalatti vízrendezés

22

Vizhozamvaltozas

Az egyensúlyi és a tényleges taiajvizszin kialakulása a

terepszinthez képest

3 ábra

emelkedett talajvizszint, igy itt a vizfogyasztás jelentősebb.

A teljes áramlási rendszer tehát önszabályozó. Bár a magasabb területen a talajviztér táplálódik, a mély részeken erős a fogyasztás, elsősorban az evapotranszspiráció, mégis első esetben a ténylegesen /sok évi átlagban/ kialakuló taiajvizszin alacsonyabb, utóbbi esetben magasabb, mint az egyensúlyi talajviz— szint vonala /3. ábra, Kovács Gy. után/. Ennek eredménye, hogy a dombos területeken, kilugozódás, a mélyedésekben sófelhalmozódás indul meg. Ez, mint az előzőkből kitűnik, sokévi szakaszra érvényes. Rövidebb időszakban, esetleg egy-egy éven belül is