Perényi Károly (szerk.): Üzemi vízrendezés. „Üzemi vízrendezés és talajjavítás” I. (Debreceni Agrártudományi Egyetem Öntözéses-Meliorációs Főiskolai Kara, Szarvas, 1974)
3. A felszíni és felszínalatti vízrendezés
21 A talajvizszint-szabályozás rendkívül komplex feladat, hiszen a talajvizszin mindkét irányú mozgását biztosítja. A mélyszántás hiánya, az azonos mélységű ismételt szántás következtében kialakuló altalaj /ekatalp/ vízzárása következtében a beszivárgás korlátozódik és csak a felső talajréteg nedvességtartalma változik. A levegő kiszorításával a talajélet megáll, majd a fizikai tulajdonságai is kedvezőtlen irányba változnak. Kienitz G. a felszinalatti vízrendezés két alapvető típusát különbözteti meg, attól függően, hogy humid, vagy arid éghajlati övről van szó: 1. A humid területeken a holland tipusu felszinalatti vízrendezés kerül alkalmazásra. Tehát ott, ahol a csapadékból való beszivárgás lényegesen meghaladja a párolgási értéket. Utóbbi esetleg el is hanyagolható. A felszínről való beszivárgás a döntő tényező, a talajviz felszínét a növényzet számára optimális szinten tarthatjuk, sófelhalmozódás ellen általában nem kell védekezni. 2. Az arid-zóna tipusu felszinalatti vízrendezésnél a párolgás hatása már döntő, ezért a talajvizmélység és a felületi hatások kapcsolatát, kölcsönhatását részletesen vizsgálni kell, figyelembe véve a sófelhalmozódás lehetőségét és az ellene való védekezést. A talajvizfelszin - Kovács Gy. szerint /7/ - közelítően követi a felszin esését, /3,ábra/ de szinte sohasem párhuzamos azzal. A dombos, hegyvidéki területek talajvizének a felszíntől mért mélysége nagyobb, a völgyekben, mélyedésekben kisebb. így megállapítható, hogy a talajvizszin esése kisebb, mint a felszíné. A magasabb területek alatt természetesen még igy is ta- lajvizdomb alakul ki. Az egész talajvizgyüjtőn belül kialakuló dinamikai egyensúly teszi ezt lehetővé. Sokévi átlagban a magasabb területeken a többletbeszivárgásból a talajviztér táplá- lódik, mig a mélyebb területeken a felületi hatások, elsősorban ban az evapotranszspiráció megcsapolja az egyensúlyi szint fölé
