Péczely György: Éghajlattan (Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 1998)
2. Általános meteorológiai alapismeretek - 2.6 Nyomásfelületek, abszolút és relatív topográfiák
2.21. ábra. Az izohipsza gradiens értelmezése ra). A p nyomásfelületen szemeljünk ki egy z magassági szintben levő A, és egy z + dz magassági szintben levő B pontot, amelyeknek a z síkon mért távolsága dn. A bárikus gradiens esetünkben a z magassági szintben a B pont B' függőleges vetülete felől az A pont felé irányul. A p nyomásfelület vízszintessel bezárt szöge dz te a = — . dn (2.6-1) Kapcsolatot keresve a magasság- és nyomásváltozás között, vegyük figyelembe a sztatika alapegyenletét: dp = — ggdz. Innen fejezzük ki dz-1: Ezt (2.6-1 )-be helyettesítjük: tg a = — 1 dp gQ dn' (2.6-2) Miután (2.6-1) és (2.6-2) egyenlők, írható: dz 1 dp dn gQ dn' (2.6-3) A (2.6-3) összefüggés tehát kapcsolatot teremt a bárikus gradiens és az izohipsza gradiens között. Kifejezve (2.6-3)-ból a bárikus gradienst és figyelembe véve, hogy az izohipsza gradiens is B' felől A-ba mutató, tehát dz/dn-1 negatív előjelűnek tekintjük dp dz dn 80 dn' (2.6-4) 57
