Péczely György: Éghajlattan (Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 1998)
2. Általános meteorológiai alapismeretek - 2.3 A nedves, nyugalomban levő tiszta légköri levegő fizikai állapotjelzői
Relatív nedvesség A levegő vízgőztartalmát oly módon is kifejezhetjük, ha megmondjuk, hogy a jelenlevő gőznyomás hány százaléka az észlelt hőmérséklethez tartozó telítettségi gőznyomásnak. Az így meghatározott számérték a relatív nedvesség: U% = 100 4;. (2.3.1-4) E A formulából kitűnik, hogy a vízgőzzel telített levegő relatív nedvessége 100%, a vízgőz nélküli levegő relatív nedvessége pedig 0% lesz. Telítettségi hiány Ez a nedvességjellemző érték azt fejezi ki, hogy az adott hőmérséklethez tartozó telítettségi gőznyomás és az ennél a hőmérsékletnél ténylegesen észlelt gőznyomás között mekkora a különbség. Képlete: D = E—e. (2.3.1-5) A telítettségi hiány értéke arányos a vízfelületekről történő párolgás intenzitásával. Harmatpont Ha a levegő nincsen vízgőzzel telítve azaz relatív nedvessége kisebb, mint 100%, akkor a levegőt kisebb vagy nagyobb mértékben lehűthetjük anélkül, hogy a benne levő vízgőz kicsapódnék. Ha a hőmérsékletet állandó nyomáson addig csökkentjük, míg a levegő gőznyomása megegyezik az tettségi gőznyomással, akkor a relatív nedvesség 100% lesz. Azt a hőmérsékletet, amelyen ez az állapot bekövetkezik, harmatpontnak nevezzük. A harmatpont tehát az a hőmérséklet, amelyre a vízgőzt tartalmazó telítetlen levegőt állandó nyomáson le kell hűteni, hogy elérje a telítettséget. A harmatpont meghatározását a 2.8. ábra szemlélteti. A diagrammon először megkeressük az adott t hőmérséklethez és e gőznyomáshoz tartozó P pontot. Ugyanehhez a hőmérséklethez tartozó telítettségi gőznyomást az E pont jelzi. A P pontból a hőmérsékleti skálával ugyanahhoz a hőmérséklethez tartozó telí- mb 2.8. ábra. A harmatpont meghatározása 31