Péczely György: Éghajlattan (Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 1998)
2. Általános meteorológiai alapismeretek - 2.3 A nedves, nyugalomban levő tiszta légköri levegő fizikai állapotjelzői
párhuzamosan a kisebb értékek felé haladva a telítettségi gőznyomás görbéjével való találkozásnál megjelölhető egy P' pont. Az ehhez tartozó td hőmérséklet a harmatpont. Harmatpontdepresszió A harmatpontdepresszió a tényleges hőmérséklet és a harmatpont közötti különbség: ■A — t — tA. (2.3.1-6) Értéke vízgőzzel telített levegő esetén zérus, mivel ekkor t = td. Minél szárazabb a levegő, annál nagyobb a harmatpontdepresszió értéke. 2.3.2 A nedves levegő sűrűsége Jó közelítéssel a vízgőzre is érvényes az ideális gázokra vonatkozó általános gázegyenlet, kivéve azt a fázist, amikor a vízgőz cseppfolyóssá válik, azaz kondenzáló- dik. A mérések szerint a vízgőz gázállandója igen csekély mértékben függ a vízgőz hőmérsékletétől, s középértékben 1,604-szer nagyobb a száraz levegő gázállandójánál Rv = 1,604 R, illetve R = 0,623 Ry. írjuk fel (2.2.2.-3) analógiájára a vízgőzre is az általános gázegyenletet: e=l ,604s-R-T. (2.3.2-1) Az összefüggésben tehát e a gáznyomást, s a vízgőz sűrűségét vagyis az abszolút nedvességet jelenti. Fejezzük ki (2.3.2-l)-ből a vízgőz sűrűségét e 0,623 e 1,604 RT = RT ' (2.3.2-2) Ha a gőznyomást mb-ban adjuk meg (1 mb= 102 m 1 • kg • s 2), s a képletbe beírjuk a gázállandó értékét (i? = 287 m2 • s~2 • K_1) azt kapjuk, hogy s(kg-m 3) 0,217e T Ha a vízgőz sűrűségét a meteorológiában szívesebben használt g • m 3 egységben kívánjuk kifejezni, a konstans számértékét 103-al szorozzuk: s(g-m 3) 217e T ' 32
