Péczely György: Éghajlattan (Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 1998)
4. Leíró éghajlattan - 4.4 Magyarország éghajlata
A felszínre jutó tényleges vízmennyiség a hidrológiai körforgás számára a felszínen aktivizálódó vízmennyiség. A csapadék- és hóviszonyok ismeretében havi átlagai meghatározhatók, klimatológiai szempontból elemezhetők. A felszínen aktivizálódó víz- mennyiség évi ritmusa a Kárpát-medencében jellegzetes magassági rendszert mutat. Középhegységeink 500—1000 m közötti régiójában jellegzetes annak kora tavaszi márciusi maximuma, 1000—1500m között a hóolvadás áprilisban tetőzik, míg a magashegységi övezetből a még későbbre tolódó intenzív hóolvadás miatt májusban kerül lefolyásra a legtöbb vízmennyiség. A nagyon karakterisztikus magassági rendszert a 4.30. ábra illusztrálja. 4.30. ábra. A felszínen aktivizálódó vízmennyiség (mm) havi átlagai a Kárpát-medence különböző magasságú területein 4.4.7 Magyarország éghajlati körzetei Bármely eddig megismert globális rendszerezésre szolgáló éghajlati felosztást alkalmaznánk országunk területére, alkalmatlan lenne azoknak a viszonylag kicsiny, ám mégis jól érzékelhető klimatikus különbségeknek a feltárására, amely hazánk különböző tájai között fennállanak. így például a Koppén- vagy a Trewartha-íéle osztályozási kritériumok alapján mindössze két éghajlatfajtát tudnánk elkülöníteni: az ország túlnyomó része a Röppen-féle Cf vagy a Trewartha-íéle D.l klímakörzetbe esik, csupán a hidegebb telű északkeleti országrész és magasabb hegyvidékeink tartoznak a Röppen-féle Dfwagy a Trewartha-íéle D.2 klímazónához. Nyilvánvaló, ha országunk kicsiny kiterjedésű és viszonylag homogén felszínű területén belül éghajlati résztájakat kívánunk elkülöníteni, más osztályozási módszereket kell kövessünk. 282
