Péczely György: Éghajlattan (Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 1998)

4. Leíró éghajlattan - 4.4 Magyarország éghajlata

Amint arra a 3.1.4 majd a 4.2 fejezetekben rámutattunk, a H—EJL-C ariditási index alkalmas arra, hogy segítségével a klíma arid vagy humid jellegét, tehát a vízellátottságot mérlegeljük. Ha az Es sugárzási egyenleg országunk területén belüli kismértékű változásától eltekintünk és a hazánkra egységesen elfogadható 1760 MJ • m-2 • év-1 mértékadó értékét vesszük figyelembe, a

H =

1760

2,5 C

összefüggésbe csak a csapadék átlagos évi összegét (C) kell behelyettesíteni az ariditási index kiszámításához. A hőtényezőt a nyári félév vagy vegetációs időszak (április—szeptember) átlagos hőmérséklete (tv) alapján mérlegeljük, s a következő fokozatokat vesszük figyelembe az éghajlati körzetek kijelölésénél:

Vízellátottság

nedves,

ha

oo

O

V

m

érsékelten nedves,

ha

0,85==//sl

mérsékelten száraz,

ha

l=stf3Sl,15

száraz,

ha

//> 1,15

Hőellátottság

meleg,

ha

17,5 °C

mérsékelten meleg,

ha

16,5 °Cä/vä 17,5 °C

mérsékelten hűvös,

ha

15,0 °Cs(vs 16,5 °C

hűvös,

ha

rv<15,0 °C

A víz- és hőellátottság tekintetbe vett fokozataiból 16 kombináció (éghajlati körzet) képezhető, ezekből a következők realizálódnak országunk területén:

1. meleg—száraz;

2. meleg—mérsékelten száraz,

3. meleg—mérsékelten nedves,

4. mérsékelten meleg—száraz,

5. mérsékelten meleg—mérsékelten száraz,

6. mérsékelten meleg—mérsékelten nedves,

7. mérsékelten meleg—nedves,

8. mérsékelten hűvös—száraz,

9. mérsékelten hűvös—mérsékelten száraz,

10. mérsékelten hűvös—mérsékelten nedves,

11. mérsékelten hűvös—nedves,

12. hűvös—nedves.

Az így definiált éghajlati körzetek földrajzi elrendeződését a 4.31. ábra tünteti fel.

283