Péczely György: Éghajlattan (Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 1998)
4. Leíró éghajlattan - 4.4 Magyarország éghajlata
4.31. táblázat. A csapadék átlagos havi és évi összegei (mm) J. F. M. Á. M. J. J. A. Sz. O. N. D. Év Magyaróvár 36 34 38 43 65 57 64 58 51 49 51 48 594 Sopron 35 35 39 51 70 75 90 71 66 56 53 47 688 Szentgotthárd 39 36 42 59 76 103 104 95 82 69 62 50 817 Bakonybél 46 50 60 68 85 79 83 83 78 72 66 57 827 Keszthely 38 36 40 55 74 74 71 77 64 63 59 49 700 Pécs 41 46 41 58 66 69 64 55 47 64 71 45 667 Budapest 42 44 39 45 72 76 54 51 34 56 69 48 630 Kecskemét 26 29 32 45 56 55 48 45 46 48 50 37 517 Szeged 32 34 38 49 61 68 51 48 47 52 52 41 573 Békéscsaba 31 30 35 49 59 69 56 51 44 50 49 40 563 Túrkeve 26 28 32 43 55 68 52 52 42 48 47 36 529 Nyíregyháza 29 30 32 44 61 70 64 68 46 51 50 38 583 Kékestető 39 41 47 61 86 98 79 75 61 69 74 54 784 mét növekszik a csapadék mennyisége, ez azonban már az Északkeleti-Kárpátok közelségének hatása. A csapadék éven belüli eloszlását a 4.31. táblázat adatai szemléltetik. Legtöbb csapadék hazánkban május—július között esik. Nyugaton az Alpok peremén a július, a Dunántúli-dombvidék és a Bakony térségében a május, az ország nagyobbik részén, így az Alföldön és az Északi-középhegységben a június a legesősebb. A jelenség oka elsősorban a légkör vízgőztartalmának nyári maximuma és az erős felmelegedések hatására a konvektiv záporok, zivatarok kialakulásának nagyobb hajlama. Szerepet játszik itt még az Atlanti-óceán felől érkező nedves tengeri légtömegek fokozottabb beáramlása is, ami jól kitűnik abból, hogy az északnyugatias légáramlást előidéző makroszinoptikus helyzetek gyakoriságának nyári maximuma mutatható ki. Hazánk jelentős részén, így elsősorban a Dunántúl déli felén, valamint a Dunántúli-középhegység és a Dunazug-hegység délkeleti lejtőin egy őszi (október—novemberi) másodlagos csapadékmaximum is megjelenik, amely a mediterrán térségben ősszel megerősödő ciklontevékenységgel kapcsolatos. E ciklonok jelentős része ugyanis érinti Magyarország térségét is, s áthaladó melegfrontjaik kiterjedt csapadékhullást idéznek elő. Ezekben az időjárási helyzetekben a legtöbb csapadék a mediterrán térséghez legközelebb fekvő délnyugati országrészeken hull, de jól kimutatható helyi csapadékgócok keletkeznek a már említett hegyvidékek déli oldalán is, miután itt az időjárási helyzethez kapcsolódó délies légáramlás miatt luv-hatás érvényesül. Legkevesebb csapadék hazánkban január—február hónapokban esik, miután az alacsony hőmérsékletek miatt ekkor a legcsekélyebb a levegő vízgőzkészlete. A csapadék szerfölött változékony éghajlati elemünk, mennyisége évről évre nagyon szeszélyesen ingadozik. A legszárazabb esztendőkben Alföldünk nem egy helyén csu278
