Péczely György: Éghajlattan (Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 1998)

4. Leíró éghajlattan - 4.4 Magyarország éghajlata

pán 290—320 mm volt a csapadék mennyisége, míg legcsapadékosabb éveink a Dunántúl délnyugati részein s középhegységeink legmagasabban fekvő területein 1100— 1400 mm-es, de még a szárazabb alföldi tájakon is 850—900 mm-es összeggel zárultak. Csapadékunk bizonytalanságára jellemző, hogy legcsapadékosabb éveinkben háromszor annyi eshet le, mint a legszárazabb évek során. A csapadék éven belüli megoszlása is nagyon szeszélyes, jelentősen eltérhet a 4.31. táblázatból megismert átlagos évi menettől. Hosszú idejű csapadékészleléseink tanúsága szerint az ország területén majd minden hónapban előfordulhat teljes csapadékhiány, azaz 0 mm-es havi összeg, de a nyári félévben olykor 200—300 mm-es havi csapadékmennyiségek is adódhatnak. A leghosszabb csapadékmentes időjárási szakasz hazánk területén 52 napig tartott (Gyulán jegyezték fel 1897-ben), míg az eddig nyilvántartott legnagyobb havi csapadékösszeg 444 mm, ez a Dobogókőn fordult elő 1958 júniusában.

Az 1 nap alatti maximális csapadék hazánk bármely területén meghaladhatja a 100 mm-t. Szemben a havi és évi összegekkel, a maximális 1 napos csapadékhozamok területi elrendeződésében markáns földrajzi rendszer nem ismerhető fel. A Magyarországon eddig mért legnagyobb 24 órai csapadék 260 mm volt, ezt a Vértesben levő Dad községben jegyezték fel 1953. június 9-én. Az ezt követő legnagyobb 1 napos eső 202 mm-t tett ki, s Budapest határában Gyomron hullott 1963. szeptember 8-án. Alföldünkön is több helyütt mértek már 130—160 mm közötti 1 napos csapadékot.

Évi csapadékunk átlagosan 120—160 csapadékos napon hull le, közelítőleg tehát az év minden harmadik napján számíthatunk csapadékra. A csapadékos napok évi eloszlása más jellegű mint a csapadékmennyiségeké, ugyanis a legtöbb csapadékos nap ősz végén és tél elején, a legkevesebb nyár végén fordul elő. Ez azt jelenti, hogy nyári csapadékunk kevesebb alkalommal hulló nagyobb, az őszi-téli csapadék pedig több kisebb intenzitású napi hozam halmozódásából ered. Jól szemlélteti ezt a 4.32. táblázat, ahol Budapestre vonatkozóan közöljük a csapadékos napok átlagos számát s az 1 csapadékos napra jutó közepes csapadékhozamot.

4.32. táblázat. A csapadékos napok száma és az 1 napra jutó közepes csapadékmennyiség

Budapesten

J.

F.

M.

Á.

M.

J.

J.

A.

Sz.

O.

N.

D.

13

11

12

12

13

11

10

7

9

11

13

15

nap

3,0

3,5

3,6

4,3

5,3

6,1

5,0

6,9

5,0

4,9

4,7

3,3

mm

Tavasztól őszig a csapadékhullást gyakran kísérik zivatarok. Hazánkban évi átlagban 25—40 zivataros nap fordul elő, legnagyobb gyakorisággal május—július között. Legtöbb zivatar az Északi-középhegység térségében, legkevesebb az Alföld középső területein észlelhető.

Éghajlatunkon a csapadék egy része hó alakjában hull le. Alacsonyabb fekvésű területeinken évente átlagosan 20—30 napon havazik, magasabb hegyeinken azon279