Péczely György: Éghajlattan (Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 1998)
2. Általános meteorológiai alapismeretek - 2.2 A száraz és nyugalomban levő tiszta légköri levegő fizikai állapotjelzői
mellett a nyomás egyik gyakran használatos egysége a fizikai atmoszféra (atm). Az elnevezés onnan ered, hogy a megfigyelések szerint a Torricelli-fé\e kísérlet során a tengerszintjében átlagosan 0,76 m higanymagasságot tapasztaltak, ami tehát 1 légkörnyi nyomásnak felel meg. Határozzuk meg az 1 atm nyomás értékét. A (2.2.3-2) összefüggésbe behelyettesítve az értékeket (h=0,76 m, ß= 13 595 kg • m~3, g = 9,80665 m • s-2) azt kapjuk, hogy p = 101 325 m-1 • kg • s-2, ami tehát 1,01325 • 105 N • m-2, illetve ugyanennyi Pa értéknek felel meg. A meteorológiában miután a Pa túlságosan kicsiny egység, a légnyomást millibárban (mb) szokás megadni, 1 mb= 102 Pa, 1 atm nyomás tehát 1013,25 mb-al egyenlő. A millibar fizikában használt rövidítése mbar, a meteorológiai szakirodalomban azonban gyakori előfordulása miatt a rövidebb mb jelölést alkalmazzák. A légnyomást a Torricelli-íé\e kísérleten alapuló higanyos barométerről közvetlenül leolvasható higanyoszlop mm-ben kifejezett magasságával is megadhatjuk (Hg mm). Ugyanis 1 Hg mm nyomása van az 1 mm magas 0 °C hőmérsékletű higanyoszlopnak a tengerszinten a 45° szélességi körön. A nyomásnak ezt az egységét tormák nevezik, azonban ma már sem a meteorológiában, sem a fizikában nem alkalmazzuk. A különböző légnyomásegységek között a relációk a következők: 1 atm = 101 325 Pa, = 1013,25 mb, = 760 Hg mm vagy torr, amiből a nyomásegységek könnyen átszámíthatok. A légnyomással kapcsolatban fontos kérdés, hogy értéke a nyugalomban levő tiszta és száraz légköri levegőben miként változik a magassággal. Nyilvánvaló ugyanis, hogy légkörünkben emelkedve mind kisebb légnyomást fogunk tapasztalni, mivel egyre kisebb lesz a fölöttünk elhelyezkedő levegőréteg vastagsága és így a súlya is. A levegő sűrűség szerinti rétegződése a nehézségi erőtér hatására jön létre. A légnyomás magasság szerinti változásának törvényét tanulmányozva képzeljünk el egy egységnyi keresztmetszetű légoszlopot (2.3 ábra). Tekintsünk ebben a légoszlopban egy végtelenül kicsiny dz magasságú darabot. Az ebben foglalt levegő súlyával fog csökkeni a légnyomás, ha dz magassággal emelkedünk. Nyilvánvaló, hogy a dz magasság-növekedéshez tartozó dp 2.3. ábra. A légnyomás magassági változása 22
