Péczely György: Éghajlattan (Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 1998)

3. Fizikai klimatológia - 3.3 A légkör általános cirkulációja

3.3.2 Az általános légcirkuláció sajátosságainak magyarázata A légáramlások létrejöttének közvetlen oka a gradiens erő, amely onnan ered, hogy a légnyomás s vele együtt a levegő sűrűsége Földünkön egy adott szintben egyenlőt­lenül oszlik meg. Amint az az Általános meteorológia c. fejezetből ismeretes, a gradiens erő által kimozdított légrészecskére további erők hatnak (Coriolis-erő, súrlódási erő), ezek együttes hatásaként jön létre a légáramlás. A talaj közeli 1—l,5km-es, súrló­dási rétegtől eltekintve, az egyenlőtlen légnyomás következtében létrejövő légáram­lás iránya párhuzamos az izobárokkal, illetve izohipszákkal, oly módon, hogy a szél­lel haladva az alacsony nyomás az északi félgömbön balra, a déli félgömbön jobbra esik, s az áramlás sebessége a bárikus gradienssel arányos. A légáramlásokat eredményező gradiens erő nagyságát és irányát egy adott magas­sági szintben az ottani légnyomás eloszlása szabja meg, a légnyomás eloszlása pedig szoros kapcsolatban áll a hőmérséklet eloszlásával. Tekintsük a légnyomás magasság szerinti változását leíró dp P összefüggést. A formulából megkapjuk azt a függvényt: h = 67,3457'm(Iogp1-logp2), amely megadja, hogy egy alsó p1 és felső p2 nyomásszint által határolt Tm középhő" mérsékletű légoszlopnak mekkora a h vastagsága. Legyen px a tengerszintjében észlelt légnyomás. Egyszerűség kedvéért tételezzük fel, hogy Pi= konstans, s értékének vegyük az átlagos tengerszinti légnyomást, azaz P!=1013mb. Azonnal látjuk, hogy ez esetben egy adott nyomásfelület tengerszint fölötti magassága kizárólag a Tm középhőmérséklettől függ, azt pedig átlagos esetre (átlagos r hőmérsékleti gradiens feltételezésével) a felszíni hőmérséklet egyértelműen meghatározza. Minél nagyobb tehát Tm, annál magasabban fekszik az adott nyomás­felület. Nézzük ezek után az évi középhőmérséklet szélességi körök szerinti átlagait a ten­ger szintjén az északi félgömbre vonatkozó megfigyelések alapján: <p 0° 10° 20° 30° 40° 50° 60° 70° t 26,2 26,7 25,3 20,4 14,1 5,8-1,1 -10,7 A 0,5­1,4 -4,9 -6,3 -8,3 1 ps 'so 1 SO ON < P 70° 80° 90° t A-10,7 -17,2 -22,7-6,5 -5,5 181

Next

/
Oldalképek
Tartalom