Péczely György: Éghajlattan (Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 1998)
2. Általános meteorológiai alapismeretek - 2.2 A száraz és nyugalomban levő tiszta légköri levegő fizikai állapotjelzői
2.3. táblázat. A légkör hőmérsékleti rétegződése Magasság km Hőmérséklet °C Magasság km Hőmérséklet °C 0 15,0 90-92,5 1 8,5 100-63,1 2 2,0 120 76,3 5- 17,5 140 441,1 10-49,9 160 749,1 15-56,5 180 883,0 20-56,5 200 962,8 25-51,6 250 1084,1 30-46,6 300 1159,0 40-22,8 350 1190,0 50-2,5 400 1214,2 60-17,4 500 1226,1 70-53,5 600 1233,0 80-92,5 700 1234,5 2.2 A száraz, nyugalomban levő tiszta légköri levegő fizikai állapotjelzői 2.2.1 Alapfogalmak A légkör fizikai folyamatainak tárgyalása során előbb egy olyan egyszerűsített légkörmodellt tekintünk, amely nem tartalmaz vízgőzt, benne semmiféle mozgásjelenség nem észlelhető, s vegyi összetétele a fő összetevőkre korlátozódik. Ezt az idealizált levegőt száraz, nyugalomban levő tiszta légköri levegőnek nevezzük. A valóságos légkör felé közelítve második lépésben már olyan levegőt tekintünk, amely a fő összetevők mellett vízgőzt is tartalmaz, de továbbra sincsenek benne mozgásjelenségek. Ez a nedves, nyugalomban levő tiszta légköri levegő. Végül tekintetbe vesszük a légkörben fellépő főbb mozgásjelenségeket s áttekintjük azok légkörfizikai kölcsönhatásait. Az első modell tárgyalása során elegendő lesz a gázok termodinamikai állapotát leíró három állapotjelző figyelembevétele, az azok közötti kapcsolatok rögzítése. Ezek az állapotjelzők a következők: 1. sűrűség vagy helyette a fajlagos térfogat, 2. nyomás, 3. hőmérséklet. Tekintsük át ezek fizikai definícióját és mértékegységét. Tárgyalásaink során a nemzetközi mértékegység-rendszert használjuk [Systéme International d’ Unités, jele: Sí (kiejtése: es-i)]. 2 Éghajlattan
