Péczely György: Éghajlattan (Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 1998)

2. Általános meteorológiai alapismeretek - 2.2 A száraz és nyugalomban levő tiszta légköri levegő fizikai állapotjelzői

Ettől csak azoknál a fizikai mennyiségeknél térünk el, amelyek kifejezésére a meteorológiában továbbra is más egységeket alkalmaznak, minden esetben megadva azonban az Sí-egységekre történő átszámítást.

Tárgyalásaink során előforduló legfontosabb alap- és származtatott egységei a következők:

hosszúság

tömeg

idő

hőmérséklet

terület

térfogat

sebesség

gyorsulás

erő

munka (energia)

mértékegység neve (jele) méter (m) kilogramm (kg) másodperc (s) kelvin (K) m2 ms

nvs-1 m -s-2 newton (N) joule (J)

származtatása

m-kg -s-2 m2-kg -s~2

Sűrűség alatt a térfogategységben foglalt tömeget értjük. Ha a gázzal (illetve bármely anyaggal) kitöltött V térfogatban m tömeg található, a sűrűség dimenziója:

egysége:

(2.2.1-1)

M = kg • m 3.

A sűrűség reciproka a fajlagos vagy specifikus térfogat, amely azt fejezi ki, hogy egységnyi tömeg mekkora térfogatban található.

Dimenziója: V = — = —, (2.2.1-2)

q m

egysége: [V'] = m3 • kg-1.

A (2.2.1-2) definícióból következik, hogy a sűrűség és a fajlagos térfogat között a

Q-V = 1

összefüggés áll fenn, azaz egyik változóról tetszés szerint áttérhetünk a másik alkalmazására.

A nyomást a felületegységre merőlegesen és egyenletesen ható nyomóerővel határozzuk meg. Ez úgy értelmezhető, hogy egy A sík felületnek a gázmolekulák állandó ütközése és rugalmas visszapattanása impulzust ad át, ami egy bizonyos F erő formájában jelentkezik. Ennek az erőnek az iránya merőleges az A felületre, nagysága pedig egyenesen arányos a felület területével:

F — p • A, (2.2.1-3)

ahol tehát Fa nyomóerő és ap arányossági tényező a gáz nyomása.

18