Péczely György: Éghajlattan (Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 1998)
3. Fizikai klimatológia - 3.3 A légkör általános cirkulációja
nyári csapadéktöbblet, ami a 20 mm/nap hozamú csapadékok nagyobb gyakoriságában is tükröződik. A városok szennyezettebb és több kondenzációs magot tartalmazó levegője kedvez a köd keletkezésének. Kimutatható, hogy a nagyvárosok fölött gyakoribb a ködképződés, mint környezetükben. A városi ködökre azok nagyobb tartóssága is jellemző. Míg a városon kívüli ködök nagy része a délelőtt folyamán feloszlik, addig a városok fölötti ködtakaró gyakran egész napon át megmarad. így például Budapesten a város belterületén 14 órakor észlelt ködgyakoriság több mint másfélszerese a város peremén ugyanezen időpontban feljegyzett ködgyakoriságnak. A városklíma az emberre több terhelő hatást fejt ki, mint a városi területektől távolabbi tájak éghajlata. Ezen kedvezőtlen tényezők közül elsősorban a nyári éjszakák nagyobb hőterhelését, a mostohább napfény- és sugárzás-ellátottságot s a légszennyeződés nagyobb koncentrációját emeljük ki. Ezek a kedvezőtlen és a komfortérzetet rontó hatások tervszerű városrendezéssel (pl. városfásítás, parkosítás, légszennyező üzemek kitelepítése) és várostervezéssel nagymértékben megszüntethetők. 3.3 A légkör általános cirkulációja 3.3.1 Tapasztalati tények A Föld légkörébe soha sincsen nyugalom, az atmoszférát alkotó levegőrészecskék állandó mozgásban vannak. A légáramlások helyről helyre és időről időre változnak, ám ha e légmozgásokat az atmoszféra egészében és hosszabb időn át szemléljük, azoknak jellegzetes rendszere rajzolódik elénk. A légáramlások uralkodó sajátosságainak nagy méretű összefüggő rendszerét a légkör általános cirkulációjának nevezzük. A meghatározásban kiemeltük az uralkodó sajátosságokat. Ezzel azt hangsúlyozzuk, hogy a légkör általános cirkulációjának szakadatlan változásai ellenére is vannak évről évre ismétlődő állandó tulajdonságai, amelyek Földünk egyes területein nagyon határozottak, másutt jobban rejtve maradnak, s csak a megfigyelések hosszabb adatsoraiból rajzolódnak elénk. Definíciónkban lényeges a nagy méretű összefüggő rendszer kiemelése is. Ez azt jelenti, hogy csak a nagyobb földrajzi körzeteket átölelő légáramlásokat vesszük figyelembe, s eltekintünk azoktól a jelentéktelen kiterjedésű és általában napi periodusú légmozgásoktól (pl. tengeri-parti szél, hegy-vöigyi szél), amelyeket helyi hatások hoznak létre, s ugyanígy nem vagyunk tekintettel az oro- grafikus tényezők által helyileg módosított légáramlásokra sem. Az általános légcirkuláció tanulmányozásának első lépése az, hogy áttekintsük a troposzféra és a magasabb légrétegek uralkodó szeleit. A rádiószondák és meteorológiai rakéták mérései alapján ma már mintegy 100—120 km-es magasságig vannak rendszeres adataink a légkör fizikai állapotjelzőiről, így az áramlási viszonyokról is. Leg178
