Péczely György: Éghajlattan (Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 1998)

3. Fizikai klimatológia - 3.1 Az éghajlat-meghatározó tényezők

1 kcal •cm-2 = 41,868 MJ -m-2

1 J-m-2 = 2,39 • 10-5 cal •cm-2 1 MJ •m“2 = 23,9 cal •cm-2 1 J *m-2 — 2,39 • IO-8 kcal •cnr2 1 MJ •m-2 = 2,39 • IO-2 kcal -cm-2

A (3.1.1-11) formula alapján kiszámított napi sugárzásmennyiségek változását a földrajzi szélesség és a dátum függvényében a 3.4. ábra szemlélteti, míg a napsugárzás évi összegeinek földrajzi szélesség szerinti eloszlását a 3.5. ábra tünteti fel (a sugárzási energiamennyiségeket MJ-m~2 egységben fejeztük ki). Az ábrák alapján a szoláris klíma következő fontos sajátosságait rögzíthetjük:

3.4. ábra. A légkör külső határára besugárzott 3.5. ábra. A besugárzott energiamennyiség energiamennyiség napi összege (MJ -m-2) a (MJ -m-2) évi összege a légkör külső határán dátum és a földrajzi szélesség függvényében a földrajzi szélesség függvényében

1. A legnagyobb napi besugárzás a sarkpontokon található a nyári napfordulók (jún. 21., illetve dec. 21.) idején a 24 órás nappalok miatt.

2. A déli félteke nyarán erősebb a besugárzás, mint az északi félgömb nyári évszakában, miután a Föld a déli félteke nyarán van napközeiben.

3. Az egyenlítői övezetben (jellegzetesen a 10° É-i és 10° D-i szélességek között) a Nap járásának megfelelően a besugárzásnak évi két maximuma és minimuma alakul ki.

133