Péczely György: Éghajlattan (Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 1998)

3. Fizikai klimatológia - 3.1 Az éghajlat-meghatározó tényezők

A szögfokértékek időponttá, illetve időtartammá történő átszámításakor vegyük figyelembe, hogy 360° = 24 óra, 1 óra időtartamnak tehát 15° felel meg s 0 óra = 0°, 6 óra = 90°, 12 óra = 180°, 18 óra = 270° stb.

A számításokhoz ismernünk kell a napdeklináció értékeit, ez rögzíti ugyanis az éven belüli naptári dátumot. A napdeklináció szögfokban megadott értékeit a 3.2. táblázat tartalmazza. Mivel a deklináció a szökőévek miatt négyévenként csekély mértékben változik, a táblázat átlagos értékeket közöl.

3.2. táblázat. A Nap deklinációja

Jan.

1.-23,1°

Júl.

1.

23,1°

11.-21,9

11.

22,1

21.-20,0

21.

20,5

Febr.

1.-17,2

Aug.

1.

18,1

11.- 14,3

11.

15,3

21.- 10,8

21.

12,2

Márc.

1.-7,7

Szept.

1.

8,3

11.-3,8

11.

4,6

21.

0,2

21.

0,8

Ápr.

1.

4,5

Okt.

1.- 3,2

11.

8,3

11.- 7,0

21.

11,8

21.- 10,7

Máj.

1.

15,0

Nov.

1.- 14,4

11.

17,9

11.- 17,4

21.

20,2

21.- 19,9

Jún.

1.

22,0

Dec.

1.-21,8

11.

23,1

11.- 23,0

21.

23,5

21.-23,5

Számítási példa. Meghatározandó a napkelte és a napnyugta időpontja és a nappal hossza Szegedre (</> = 46,25 °) május 1-re. A számításhoz szükséges adatok:

<p = 46,25°, tg 46,25° = 1,045,

ő = 15,0°, tg 15,0° = 0,268,

cos co0 = — 1,045 -0,268 = —0,28,

vagyis co0= 106,26 °, a>i = 73,74 °, &>2 = 286,26 ° H=212,52°. Időegységben: (u1 = 4,916 óra = 4 óra 55 perc, (»2=19,084 óra = 19 óra 5 perc, H= 14,168 óra = 14 óra 10 perc. A kiszámított időpontok helyi valódi időre vonatkoznak.

A 3.3. ábrán feltüntetjük a nappal hosszának éven belüli alakulását az északi félgömbön (az ábra a déli félgömbre az időskála féléves eltolásával érvényes). Ábránk alapján a következő ismert csillagászati földrajzi tényeket szemlélhetjük: az egyenlítőn

130