Péczely György: Éghajlattan (Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 1998)

3. Fizikai klimatológia - 3.1 Az éghajlat-meghatározó tényezők

90'

3.3. ábra. A nappal hosszának változása

egész éven át 12 óra a nappal és 12 óra az éjszaka hossza. Március 21-én és szeptember 22-én a 0°-os napdeklinációkor az egész Földön napéjegyenlőség van. A sarkpontokon fél évig nem nyugszik le és fél évig nem kel fel a Nap, a sarkkörökön (66,5° É-i, illetve D-i szélesség) egy alkalommal nem kel fel (dec. 21., ill. jún. 21.) és egy alkalommal nem nyugszik le (jún. 21., ill. dec. 21.) a Nap. Ábránk alapján közelítő pontossággal a Föld bármely pontjára és bármely naptári dátumra meghatározható a nappal hosszúsága és ennek ismeretében a napkelte és napnyugta időpontja. Ez utóbbiak helyi valódi időben értendők.

Következőkben az 5 napi sugárzásösszegek kiszámítását mutatjuk meg. Az I0 napállandó (1354 J -m-2 • s-1) egy másodpercre vonatkozó energiahozam (lásd 2.8.3 fejezet), a triginometrikus függvényekben viszont a változót — jelen esetben a múló időt — radiánban fejezzük ki (1 radián az egységsugarú kör egységnyi hosszúságú körívéhez tartozó középponti szög, ami 57,3 szögfok értékű). Ezért a napállandó által reprezentált energiamennyiséget is I radián óraívnek megfelelő másodperc időtartamra kell vonatkoztatnunk. Könnyen kiszámítható, hogy 57,3 szögfok =1,3752- 104 s, miután 360° = 24 óra = 86 400 s.

9*

131