Papp Gábor - Zsámboki Lajos - Huszár László - Kondorosy Pál: Folyami vízépítés. Tervezési segédlet 2. (Tankönyvkiadó, Budapest, 1980)
3. Feladatbeli duzzasztóművek tervezés - 3.1 Papp Gábor: Hidraulikai tervezés, a műtárgy árvízlevezető szelvényének a meghatározása
B ^1 = 13,2 H 2,4 5,5 m-re adódik. Az árvizlevezető szelvény területét és a jelöléseket a 3.6 ábrán foglaltuk össze. Látható, hogy a partélek és a 117,60 LNV szint közötti magasságkülönbség (biztonság) a duzzasztómű szelvényében 0,6 m. 3.6 ábra A Méhész paták árvizlevezető szelvénye 2 Megjegyezzük, hogy siktáblánál a 10 m -nél nagyobb árvizlevezető szelvényt, a nagy tartóméretek elkerülése céljából célszerű pillér köz- beiktatásával függőlegesen megosztani. így a siktáblánál egy nyílás B = 2,75 m szélesre adódik, a pillért 0,5 m szélesre vettük fel. Amint azt az 1. fejezetben a tervezési feladatoknál ismertettük, a Méhész pataki duzzasztómű főelzárására a sik- és a szegmenstábla típust is kidolgozzuk. Az ilyen tipusu elzárótáblák - amelyeknél a viz- táeresztés a táblák alatt történik - alkalmazása azért lehetséges, mert a patak uszadékot nem szállít, igy annak a táblák mögötti fennakadása, vagy a táblák alatti beszorulása a vizáteresztés üzemében nem várható. Összefoglalva a tervezés eredményeit: az árvizlevezető szelvény méretei, szegmenstáblánál: A = 13,2 m^; H = 2,4 m; B = 5,5 m; sik2 1 2 * * * * táblánál: A^ = 13,2 m ; H = 2,4 m; ikernyilás: B =2,75 miniig az alaplemez felső síkjának magasságát mindkét táblánál a fenékvonallal azonos 115,20 szintre tervezzük. Most ellenőrizzük, hogy7 az LNQ árvízi vízhozam az árvizlevezető szelvényen áramló vizmozgással vonul-e le. A fajlagos vízhozam ebből 46
