Papp Gábor - Zsámboki Lajos - Huszár László - Kondorosy Pál: Folyami vízépítés. Tervezési segédlet 2. (Tankönyvkiadó, Budapest, 1980)

3. Feladatbeli duzzasztóművek tervezés - 3.1 Papp Gábor: Hidraulikai tervezés, a műtárgy árvízlevezető szelvényének a meghatározása

Mivel H = 2.4 m > h. = 1,41 m, így az árvízi vízhozam a számítás ------------------ kr ---------------- ----------------------------------------------------a

lapián műtárgyon áramló vizmozgással vonul le.

Számítsuk ki a nagyobb önduzzasztással járó két nyílású, merőleges szárnyfalas kialakítású műtárgy AH önduzzasztását. A számítást a [7] 1222 oldalán található egyszerűsített Rehbock

(3-6)

képlettel végezzük, amelyben

AH (m), a műtárgy által legmagasabbra felduzzasztott DLNV és az LNV színt közötti különbség (L. 3,7 ábra),

A metszet Hosszmetszet

3.7 ábra

Elvi ábra a műtárgy önduzzasztásának értelmezéséhez

8= 2,1 a merőleges szárnyfalakkal lezárt műtárgy ellenállási tényezője,

A2

ot = —— beépitettségi viszony szám, ahol esetünkben A =

A 2

= 3,1 m , a műtárgy által az eredeti keresztszelvényből elfoglalt terület, A =15,1 m2 (L. 1. táblázat) az eredeti meder árvízi vízhozamhoz tartozó területe, v = 1,84 m/s, az árvízi vízhozam középsebessége (L. 1. táblá- 2 zat),

g = 9,81 m/s a nehézségi gyorsulás.

Fenti adatokkal a számítást elvégezve az önduzzasztás értéke AH = 7,2 cm. Amint azt a 3.7 ábra hossz-metszete is mutatja a duzzasztó utáni szakaszon a vizszint nagyobb esése miatt a helyi sebesség nagyobb, mint az LNV-hez tartozó árvizlevezető szelvény számított középsebessége. Megjegyezzük, hogy a számításban 1,2 ábrán látható 4 m széles, 0,4 m mélységű bal oldali padkát elhanyagoltuk.

47