Papp Gábor - Andorkó Sándor: Folyami vízépítés (Műegyetemi Kiadó, Budapest, 1994)

4. Vízmosáskötési-, patakszabályozási mintafeladat

A mintafeladat helyszinrajzán (1. sz. rajz) a patak partéleit, a sok- szögvonalat, a keresztszelvények számait és a műtárgyak helyeit tüntettük fel. A stacionálást az alapvonalon végeztük. 4.4.5 Műtárgyak tervezése A patakszabályozás műtárgyainak tervezését a velük elérendő célok szerinti csoportos Írásban ismertetjük. így megkülönböztetünk keresztezési műtárgyakat, fenéklépcsőket és surrantókat, torkolati műtárgyakat, és vezetékeket. Az említett műtárgyak tervezésének általános elvi kérdéseit [7 J tartalmazza. Ebben a pontban célunk, hogy minden műtárgyra egy-egy mintarajzot mutassunk be, amelyen a szokásos mütárgyméretek, az alapo­zási és burkolási módok, a műtárgy és a vízfolyás hossz- és keresztirányú kapcsolata, a műtárgy keresztmetszete tanulmányozható. A tervezés fon­tosabb gyakorlati lépéseire, a szerkesztés szempontjaira a szövegben is felhívjuk a figyelmet. 4. 4. 5. 1 Keresztezési műtárgyak (hidak, átereszek, huj tatók) Hidak. A hidak egy részéről általában már a bejárás során megálla­pítható, hogy további megtartásuk lehetséges-e vagy sem. Egy másik cso­portjukról a tervezés során derül ki, hogy elbontandók. Az elbontást szük­ségessé tevő okok:- az alapozás alsó síkja nem teszi lehetővé a tervezett mintaszelvény kialakítását, még biztosítási munkák árán sem,- a szerkezet alsó éle alacsony, vagy a nyílás kicsi, igy a kiépítési vízhozamot sem a jelenlegi, sem a keresztmetszet növelésével levezetni nem tudja. Az elbontandó hidakat a tervező jegyzékbe foglalja, a jegyzéket át­adja a vízfolyás kezelőjének, aki hatósági eljárást kezdeményez. Az eljá- r ásón döntik el, hogy melyik hid bontható el pótlás nélkül, és melyik he­lyett kell újat építeni. Az uj hid tervezése előtt az illetékes vízügyi igazga­tóságtól vízügyi szakvéleményt, az útügyi hatóságtól - Közúti Igazgatóság, vagy a Megyei Tanács FKV Osztálya - útügyi szakvéleményt kell kérni. A vízügyi szakvéleményben többek között közlik:- a szerkezeti alsó él magasságát,- a szabad nyílást, az alapozás alsó síkjának magasságát,- a méretezésnél figyelembe veendő mértékadó vízhozamot,- a hid alatt nyitvatartandó magasságot (a szerkezet alsóéle és a mértékadó vízhozamhoz tartozó vízfelszín közötti különbség). 66

Next

/
Oldalképek
Tartalom