Papp Gábor - Andorkó Sándor: Folyami vízépítés (Műegyetemi Kiadó, Budapest, 1994)

4. Vízmosáskötési-, patakszabályozási mintafeladat

Az útügyi szakvéleményben közük:- az átvezetendő ut koronaszélességét,- a hid terhelési osztályát,- az esetleges terelőutak adatait.

A 4 m-nél nagyobb nyilásu hid részletes tervezését csak a vázlatterv jóváhagyása után lehet megkezdeni.

A hidak egy része az alatta levő keresztmetszet szakszerű bővítésével meghagyható. Néhány célszerű bővítési megoldást a 4. 4 ábra mutat.

E munkáknak a vízrendezési tervbe történő beállítása csak az útügyi hatóság által történt jóváhagyás után lehetséges.

Az uj hidak nyilásméretének és szerkezeti alsó élének meghatározása jelenleg a 28/1965, OVF-KPM Utasítás alapján történik, a hidraulikai megfontolások csak közvetve érvényesülnek. A rendelet főbb elvei:- a terepből kiemelkedő közlekedési vonalak hídjainak tervezésénél az 1%-os, a dülőutak esetében a 3%-os előfordulási valószínűségű vízhozam a mértékadó,- a hídszerkezet alsó éle, ha hajózás nincs, a mértékadó vízhozamhoz tartozó vízfelszín fölött legalább 50 cm-rel legyen,- a hid a mértékadó vízhozamot 10 cm-nél kisebb duzzasztással és 10%-náI kisebb sebességnövekedéssel vezesse le,- az átbocsátóképesség megfelelő meder- és nyilásmérettel biztosítandó és csak másodsorban a meder burkolásával.

A mintafeladatban a 12+70 szelvényben levő hid 15 éve épült, állaga megfelelő. Alapozási síkja 152,2 m A. f. szinten van, 1,5 m-rel a tervezett fenék alatt. Szabadnyílása 6 m, igy az "A1' jelű mintaszelvényt a hid alatt változtatás nélkül át tudjuk vezetni. (L. 2. sz. rajz 13 jelű kereszt- szelvényét. ) A hid alatti szelvényt 1%-os előfordulási valószínűségű vízhozamra méreteztük. A vizszint 155, 2 m A. f. (L. 4. 4. 2 pont), a szerkezet alsó éle 155,7 m A.f. magasan van. A meder burkolását, az "A" jelű mintaszelvény szerint, 20-20 m hosszon kell végezni. A hid alatti szelvény kialakításánál betartottuk a már említett követelményt: "a rövid burkolt szakasz szelvénye és érdessége lehetőleg ne különbözzön a csatlakozó földmeder szelvényétől, illetve érdességétől”. Az említett hidnyilás-meder- szelvény viszony miatt a hid duzzasztást nem okoz. Amennyiben a hid duzzasztásával is számolni kell, annak hidraulikai részletkérdéseit [7, 12/) tartalmazza. A [12] számítási eljárásait a Vízépítési Tanszéken 1974-ben végzett hidraulikai kísérlet alapján állítottuk össze.

Átereszek, A mai terminológia szerint 2 m-nél nagyobb nyilásu műtárgyak hidak, a kisebbek átereszek, függetlenül a szerkezeti kialakítástól. Az esetek többségében a rendezésre kerülő vízfolyás vízhozamának átvezetésére az áteresz általában nagyságrendileg nem felel meg.

67