Papp Gábor - Andorkó Sándor: Folyami vízépítés (Műegyetemi Kiadó, Budapest, 1994)
3. Adatfeldolgozás
fölött vagy alatt kell elhelyezni az üres helytől fUggően. Több műtárgy esetén a megjegyzésekhez hely nincs, igy célszerű őket számozni és a szöveges megjegyzéseket a számok szerint külön szerepeltetni. A 0 szelvénytől balra kerül a befogadó vízfolyás torzított kereszt - szelvénye, megnevezése és szelvényszáma. A kihúzott hossz-szelvényről célszerű munkaközi másolatokat készíttetni és a tervezést a végleges változat kialakulásáig ezen végezni. A rajzfeladat kidolgozása alkalmával a hossz-szelvényt a kiadott keresztszelvények és a helyszinrajz alapján lehet meghatározni. 3.2.3 Helyszinrajz szerkesztése Az előmunkálatok során beszerzett kataszteri térképlapokra fel kell rakni a felmérési alapvonaként szolgáló sokszögvonalat. Rajta jelölni kell a szelvényezést, a felvett szelvények helyeit, valamint a sokszögvonal sarokpontjait. A szelvényezést keresztvonással, és a vonalra merőlegesen irt szelvényszámokkal, a sarokpontokat nullkörrel és melléje irt stb. jelöljük. Ezt a munkát lehetőleg geodéta végezze. A kataszteri lapokról ezután pauszmásolatot kell készíteni, általában 20 cm széles sáv másolata elég. A pauszról munkaközi használatra fénymásolatot készítünk. A már felrakott keresztszelvényekből a medertengelyt átrakjuk a munkaközi helyszinrajzra és a pontokat vékony vonallal összekötjük. A partélek ábrázolása ekkor még felesleges. A medertengely alaptérképi helye és a felrakott valóságos medertengely nem biztos hogy egybeesik. Ez nem jelenti azt, hogy felmérésünk hibás. Előfordulhat, hogy az alaptérkép régi és arra a vízfolyás elfajulásait nem vezették rá. A rajzfeladat elkészítéséhez a hallgatók 1:5000 léptékű rétegvonalas helyszinrajzot kapnak, amelyen a felvételi sokszögvonal, a keresztszelvények helyeinek megjelö- lésével már fel van rakva. 40
