Papp Gábor - Andorkó Sándor: Folyami vízépítés (Műegyetemi Kiadó, Budapest, 1994)

4. Vízmosáskötési-, patakszabályozási mintafeladat

4. VÍZMOSÁSKÖTESI, PATAKSZABÁLYOZÁSI MINTAFELADAT (Vonalmenti vízrendezés) Ebben a pontban a Folyami Vízépítés c. tárgy I. félévi rajzfeladatá­nak a vizmosáskötés és a patakszabályozás tervezésének gyakorlati végre­hajtását egy azonos témájú feladat kidolgozásával ismertetjük. Sajnos a mintafeladat rajzait nyomdatechnikai okok miatt - színes vonalak, kisebb méretarány - a Tervezési Segédletben nem tudjuk a gyakorlatban is alkal­mazott és a hallgatóságtól is elvárt formában közreadni. Az elvárt rajz­formákat egyrészt a szövegben, másrészt a gyakorlati órákon és a tan­széki tervgyüjtemény közreadásával ismertetjük. 4.1 A tervezési alapadatok és a káros állapot ismertetése Legyen a feladat az Ipoly vízrendszeréhez tartozó kisebb vízfolyás a Debercsényi patak, valamint a bal oldali 1. sz. vízmosásának rendezése. A tervezés előmunkálatai keretében a fővizgyüjtőről 1:25 000 méretarányú átnézeti helyszinrajzot, a patakról és közvetlen környékéről 1:5000 méret­arányú (lásd mintafeladat tervgyüjteménye 1. sz. rajz) rétegvonalas hely­szinrajzot tudtunk beszerezni. Ugyancsak elvégeztük a vízgyűjtő geológiai, hidrogeológiai és domborzati tanulmányozását, a helyszíni geodéziai fel­vételt, valamint a helyszíni bejárást is megtartottuk. Az említett tanulmá­nyok és felmérések eredményeit az alábbiakban foglaljuk össze. 4.1.1 A vízgyűjtő, a vízmosás és a patak rövid jellemzése A fővizgyüjtő a Cserhát hegységben van, az Fszaki-középhegység nyugati részén a Börzsöny és a Mátra között. Geológiailag vulkanikus ere­detű. A térszintet a fiatal tektonikus mozgások és az erózió erősen felda­rabolták, felszíne igen változatos. Területén sok kicsiny medence alakult ki, amelyekbe községek települtek. A Debercsényi patak vízgyűjtője is ilyen, a környékre jellemző kicsiny medence. Átlagban 4,9 km hosszú, 1.1 km széles kelet-nyugati tájolású, 5,4 km^, 540 ha nagyságú. A völgy déli oldala valamivel meredekebb, 4,4% - 2,6%-os lejtési viszonyú, mint az északi oldala, ami átlagban 3,4%-os lejtésű. A vízgyűjtő legmagasabb pontja 190 m A, f, a legmélyebb 154,70 m A. f szinten van. A terület dóm­41

Next

/
Oldalképek
Tartalom