Pálfai Imre: Belvizek és aszályok Magyarországon. Hidrológiai tanulmányok (KÖZDOK Kft., Budapest, 2004)
Aszályok - Aszálystratégiai kérdések
Aszálystratégiai kérdések tözési célú felhasználást - a vízkészlet védelme érdekében - korlátozni kell. Az öntözési igények kielégítésére a Maros, esetleg a Fehér-Körös vízkészle- te jöhet szóba. Az 1990-es évek elején helyi kezdeményezésre - mintegy 400 millió forintos ráfordítással - megvalósult az apátfalva-mezőhegyesi öntöző- rendszer, majd újabb vízpótló rendszerek létrehozására a vízügyi kormányzat 1995-96-ban előtanulmányokat végeztetett, melyek a magyar-román együttműködéssel megvalósítható vízpótlásokat helyezik előtérbe. E munkálatokat a PHARE CBC-program is támogatja. A Szigetköz mentett oldali vízpótlása a Duna 1992. évi elterelésével vált szükségessé. A probléma megoldására, illetve a beruházás gazdaságosságának és a pénzügyi forrásigényeknek a bemutatására, figyelemmel a nemrég elkészült szivárgó és vízvezető útvonalakra is, kormány-előterjesztést kell készíteni. A vízpótló és vízelosztó rendszerek 1990-1998 közötti fejlesztéseinek beruházási költségeiről a 1. ábra tájékoztat. 1. ábra. Vízpótló és vízelosztó rendszerek fejlesztésének beruházási költségei 1990-1998 között Az árvízvédelmi töltések helyreállítása Az utolsó 10-15 év száraz időjárása következtében az egyébként is elöregedő és inhomogén anyagú árvízvédelmi töltések mintegy 600 km-es szakaszon annyira összerepedeztek, hogy helyreállításukra átfogó programot kellett kidolgozni. A töltésfelújítási munkálatok végrehajtása 3,7 milliárd forintot igényel. Első ütemben kb. 250 km töltésszakasz helyreállítása kezdhető meg. Megjelent a Vízügyi Közlemények 1998. évi l. füzetében. Társszerzők: Szilárd György és Váradi József (Az összeállítás a Nemzetközi Öntözési és Vízrendezési Szövetség (1C1D) által 1997. szeptember 11-12-én Oxfordban rendezett tanácskozásra beküldött dolgozat magyar nyelvű változata.) 408