Pálfai Imre: Belvizek és aszályok Magyarországon. Hidrológiai tanulmányok (KÖZDOK Kft., Budapest, 2004)
Aszályok - Az aszály előrejelzése
AZ ASZÁLY ELŐREJELZÉSE ahol PAIq - aszályindexalapértéke (°C/100 mm), hv-vm ~ az április-augusztusi időszak közepes léghőmérséklete (°C), Px-vm ~ az október-augusztusi időszak súlyozott csapadékösszege (mm). Azt is el kell dönteni, hogy az előrejelzés mely térségre vonatkozzék. A bevezetőben említett vizsgálatainkat az Alföld öt résztájegységére és a Kisalföldre terjesztettük ki. A most ismertetett összefüggést az Alföld egészére, pontosabban az Alföldnek arra a részére dolgoztuk ki, ahol az aszályindex sokévi átlaga 4,6-nél nagyobb (ebbe a zónába csak a szabolcs-szatmá- ri területek nem esnek bele). Az adatbázis előállítása A vizsgálatokhoz 40 meteorológiai állomás 1901-1987 közötti havi csapadék- és hőmérsékleti adatait dolgoztuk fel, és megállapítottuk azok területi átlagát. Évente állomásonként kiszámítottuk az aszályindex értékeit. Ezeknek sokévi területi átlaga kereken 5,0. Azokban az években, amikor az index értéke ennél nagyobb, a tapasztalatok szerint a vízigényes növényfajok terméshozamai visszaesnek, aszálykárok következnek be. Az előrejelzésre szolgáló modell Az aszályindex tárgyévi értékének (y=PAI0) előrejelzésére többváltozós lineáris regressziós modellt dolgoztunk ki. A vizsgálatok első menetében a független változók a megelőző hét hónap (szeptember-március) havi léghőmérsékleti közepei és havi csapadékösszegei, továbbá a megelőző hét év aszályossági indexei voltak. Ebből a 21 független változóból lépésenként kiszűrtük azokat, amelyek kimaradása csak kis mértékben csökkentette az “előrejelzés” hibáját; majd az így fönnmaradó kilenc változót - a regressziós egyenletben betöltött parciális szerepüket mérlegelve - az alábbi súlyozás szerint három változóba vontuk össze: ?> tlx + 2 tx + tu 6 PXJ + Pxu + PHl 3 2 PAIt_, + 4 PAIi VPAIt l 5 386
