Pálfai Imre: Belvizek és aszályok Magyarországon. Hidrológiai tanulmányok (KÖZDOK Kft., Budapest, 2004)
Aszályok - Az aszály előrejelzése
Regressziós aszály-előrejelző módszer Az x, változó a szeptemberi, októberi és novemberi középhőmérsékletből, az x2 a novemberi, decemberi és márciusi csapadékösszegből, az x3 a megelőző hatodik, harmadik és első év aszályindexéből számítható. Az x3 változóval voltaképpen az aszály többéves ciklikus változását vesszük figyelembe. Ennek a körülménynek a különálló vizsgálata nem sok sikerrel kecsegtet, mert más irányú kutatások szerint a ciklusok jövőbe vetítése, a visszatérési hajlam feltételezése, nem rendelkezik kellő prognosztikai értékkel (Gütz-Kaba 1986, Szesztay 1953). Az elvégzett számítások eredményeként a következő regressziós egyenletet kaptuk: y = 0,297a, - 0,027x2 + 0,248a, + 3,51 A kapcsolat szorosságát kifejező többszörös korrelációs együttható értéke 0,51; tehát a vizsgált változók között a kapcsolat - a várakozásnak megfelelően - nem elég szoros, de mégis fennáll. Az egyenlettel számított (előrcjelzett) és a tényleges értékek közötti eltérések szórása ±0,88, azaz mintegy 68%-os megbízhatósággal számíthatunk arra, hogy az aszályindex előrejelzett értéke ezen a hibahatáron belül marad. Az aszályindex számított és mért értékei közti eltérés leginkább a nagy aszályoknál jelentős, tehát ezeknek az aszályoknak az előrejelzése a fenti modellel nem lehetséges, használatával azonban választ tudunk adni arra, hogy az átlagosnál aszályosabb vagy kevésbé aszályos év alakul-e ki? S ezt a választ számszerűen is meg tudjuk fogalmazni. Előrejelzési tapasztalatok Az ismertetett modellt, illetve annak korábbi változatát, az 1988. évi aszály előrejelzésére használtuk föl. A KVM öntözést irányító önálló osztálya részére 1988. március 10-én egy előzetes jelentést küldtük, majd április 15-én egy részletes előrejelzést (Pálfai 1988). Az előzetes számításoknál, a március havi csapadékot, mivel azt még nem ismertük, sokévi átlagával vettük azonosnak. Az előzetes jelentés megállapította, hogy „1988-ban az átlagosnál valamivel szárazabb, az aszályosság kritériumának eleget tevő évre kell számítani“. A részletes anyagban a vizsgált hat tájegységre előrejelzett PAl-értéket az index tényleges értéke minden tájegységnél meghaladta, de csak egy tájegység esetén “lépett ki” a közölt megbízhatósági sávból. Mivel az aszálykárok nagyságát a talajvízszint változása is számottevően befolyásolja (Déri 1988, Szalóki 1988), a kiadott előrejelzést - a Vízgazdálkodási Tudományos Kutatóközpont közreműködését igénybe véve - talajvízáilás-előrejel- zéssel is kiegészítettük. 387
