Pálfai Imre: Belvizek és aszályok Magyarországon. Hidrológiai tanulmányok (KÖZDOK Kft., Budapest, 2004)
Aszályok - Az aszály előrejelzése
Regressziós aszály-előrejelző módszer A dolgozat egy olyan módszert mutat be, amellyel a koratavaszi időszakban az egész mezőgazdasági évre érvényes aszályossági index értéket előre lehet jelezni. Az előrejelzésre szolgáló regressziós modellben a független változókat a megelőző őszi-téli hónapok léghőmérsékleti és csapadékadataiból, valamint a korábbi évek aszályindexéből alakítottuk ki. Bevezetés Az 1960-as évek hazai aszályai fölkeltették a figyelmet az aszályprobléma iránt. Az egyik legizgalmasabb kérdés, hogy az előttünk álló évben lesz-e aszály, s ha igen, az milyen mértékű lesz. A válasz érthetően nehéz, hiszen az időjárás többhónapos előrejelzéséről van szó, s közismert, hogy erre megbízható módszerek világviszonylatban sincsenek. Az aszály mértékének előzetes ismerete elsősorban a mezőgazdaság számára lenne fontos, de vízgazdálkodási szempontból is hasznos lehet. Ezért a Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási Minisztérium Vízrendezési és Társulati Önálló Osztálya 1987 végén az öntözési idényre való fölkészülés jobb megalapozása érdekében ilyen irányú próbálkozásainkat (Pálfai 1987) fölkarolva egy aszályelőrejelző módszer kidolgozását és kipróbálását kezdeményezte. A következőkben az e feladat kapcsán megszületett módszert (Pálfai 1988), illetve annak továbbfejlesztett változatát mutatjuk be. Mit jelezzünk előre? Bármely előrejelző módszernél először azt kell eldönteni, hogy mit akarunk előrejelezni. Az aszály esetében ez nem egyértelmű, mert az aszály mértékének számszerű kifejezésére többféle lehetőség is kínálkozik. Mi az általunk kialakított aszályindex (Pálfai 1984) értékének (az index később továbbfejlesztett változata alapértékének) előrejelzését tűztük ki célul. Ez az index az aszály mértékét legjobban befolyásoló két természeti tényező, a léghömérséklet és a csapadék értékeiből az alábbiak szerint számítható: PAP = t,v--YW. 100 , Px-VUi 385
