Pálfai Imre: Belvizek és aszályok Magyarországon. Hidrológiai tanulmányok (KÖZDOK Kft., Budapest, 2004)

Aszályok - Történeti visszapillantás és a közelmúlt nagy aszályai

Történeti visszapillantás és a közelmúlt nagy aszályai

Nyitrán 345 mm, Veszprémben 379 mm, Debrecenben 412 mm, tehát valóban nagyon kevés volt. A szokásoshoz képest különösen kevés eső hullott a mezőgazdaság szempontjából legfontosabb május-augusztusi időszakban. Sajnos, az Alföld középső és déli részén, ahol a följegyzések a legsúlyosabb aszályt említik, abban az időben nem folytak csapadékmérések. A léghőmérsékleti adatok 1863-ban az átlagosnál jóval melegebb nyárra utalnak.

Az I. táblázatban, - mint említettük - csak a legszélsőségesebb aszályok éveit tüntettük föl. Ezek mellett természetesen még számos többé-kevésbé aszályos esztendő fordult elő. A legmegbízhatóbb forrásokkal rendelkező XIX. században - a táblázatunkban szereplőkön kívül - aszályos évként tarthatjuk számon a következőket is: 1802, 1803, 1805, 1811, 1815, 1819-1822, 1824, 1830, 1832, 1834-1836, 1846, 1847, 1852, 1861, 1862, 1865, 1887és 1894. AXIX. századi aszályos évek száma összesen 26. Szembetűnő, hogy az évszázad utolsó harmadában alig volt aszályos esztendő.

Megjelent- az „Aszályos évek Magyarországon “ című tanulmány részeként - a Vízügyi Közlemények 1987. évi 4. füzetében.

268