Pálfai Imre: Belvizek és aszályok Magyarországon. Hidrológiai tanulmányok (KÖZDOK Kft., Budapest, 2004)
Belvizek - Stratégiai jellegű kérdések
STRATÉGIAI JELLEGŰ KÉRDÉSEK néhány esetben megszegték azt (pl. 1967-ben és 1980-ban), s ezzel jelentősen növelték az egyébként is tetemes hazai belvízkárokat. A maximális vízhozamok túllépése egyrészt úgy volt lehetséges, hogy a határt átszelő belvízcsatornák a kiépítési vízhozamnál - kihasználva a teljes szelvényterületet-jóval nagyobb vízhozam szállítására is képesek voltak, másrészt a terepen is nagymennyiségű víz zúdult át magyar területre (a terep esése éppen az országhatáron kívül kezd erőteljesebbé válni). Hasonló esetek elkerülésére a határmenti belvíztározók szélesebb körű alkalmazása javasolható. Ezek segítségével jobban lehetne szabályozni a határon átfolyó vízhozamokat. Különösen veszélyesek azok a rendszerek, ahol jelentős a dombvidékekről lezúduló víz, amelyekből a befogadó csatornák sem tökéletes működése esetén könnyen „belvíz” válhat. II. táblázat A közös érdekű belvízrendszerek főbb vízhozam adatai Ország VÍZIG Felső fekvésű külföldi vízgyűjtő km2 Hozzánk érkező maximális vízhozam m3/s Felső fekvésű magyar vízgyűjtő km2 Tőlünk átvezethető max. vízhozam m3/s Ausztria Észak1 607 32,80 _ _ dunántúli Észak27 1,50 Szlovákia dunántúli Észak21 1,20 21 1,20 Ukrajna magyarországi Felső-Tisza 201 12,03 250 28,36 vidéki Felső-Tisza 780 37,00 40 1,92 Románia vidéki Tiszántúli 1 535 41,50 90 2,56 Körös vidéki 404 19,80Alsó-Tisza 22 1,65 28 1,14 vidéki Alsó-Tisza 3 0,10 757 11,00 Jugoszlávia vidéki Alsó-Duna 1 624 16,60 Horvátország völgyi Dél-dunántúli 60 1,50 Összesen 4 600 147,58 2 870 64,28 Az átvezetni kívánt belvízhozamok növelése időnként fel-felbukkanó irányzat főleg román részről. Ezt példázza egy tanulmány (Nemzeti Vízügyi 236
