Pálfai Imre: Belvizek és aszályok Magyarországon. Hidrológiai tanulmányok (KÖZDOK Kft., Budapest, 2004)

Belvizek - Stratégiai jellegű kérdések

KÖZÖS ÉRDEKŰ BELVÍZRENDSZEREK A KÁRPÁT-MEDENCÉBEN

I. ábra. A közös érdekű belvízrendszerek elhelyezkedése

Vízhozamadatok

A szomszédos országokkal való belvízi együttműködést alapvetően meghatározó főbb vízhozam-adatokat (a csatlakozó felső fekvésű vízgyűjtő területekkel együtt) országonkénti és a belvízi műveket kezelő VIZIG- cnkénti bontásban a II. táblázatban foglaltuk össze.

Látható, hogy mintegy 150 m3/s hozzánk érkező belvízhozam elvezetéséről kell gondoskodnunk, melynek közel felét árvizek idején csak szivaty- tyúzással lehet a befogadókba juttatni. A határra érkező vizek továbbvezetése a befogadóig - néhány kivételtől eltekintve - meglehetősen hosszú csatornahálózaton keresztül lehetséges. A teljes vízhozamnak kétharmad része Romániából érkezik hozzánk.

Mi összeségében - szélső esetben - 64 m3/s vízhozamot bocsájtunk át a szomszédos országokba, főként Ukrajna és Jugoszlávia területére. Ezek a vízhozamok rövid úton és gravitációsan vezethetők tovább a befogadókba.

A megkötött egyezmények egyik alapja az, hogy a felső fekvésű ország számára megszabtak egy maximálisan átbocsájtható vízhozamot, aminek a továbbvezetésére az alsó fekvésű ország vállalkozott, illetve szükség esetén megfelelően kiépítette - esetleg közös beruházással - belvízi műveit. A vízhozam-átvezetési korlátozást mi ezideig betartottuk, de szomszédaink

235