Pálfai Imre: Belvizek és aszályok Magyarországon. Hidrológiai tanulmányok (KÖZDOK Kft., Budapest, 2004)
Belvizek - Stratégiai jellegű kérdések
STRATÉGIAI JELLEGŰ KÉRDÉSEK ügyi igazgatóságoktól kapott tájékoztatásokból, illetve - a külföldi alsó fekvésű területek esetében - becslés útján határoztuk meg. Az adatok nem hivatalosak, csak tájékoztató jellegűek. I. táblázat A közös érdekű belvízrendszerek területének megoszlása Terület (km2) Viszonylat Magyarországon Szomszédos országban Mindösszesen alsó fekvés felső fekvés Összesen alsó fekvés felső fekvés Összesen magyarosztrák 1 7701 7701 607 1 607 3 377 magyarszlovák 210 21 231 50 48 98 329 magyarukrán 150 250 400 120 201 321 721 magyarromán 4 660 160 4 820 200 2 741 2 941 7 761 magyarjugoszláv 10 2 379 2 389 1 100 3 1 103 3 492 magyarhorvát60 60 3030 90 Összesen 6 800 2 870 9 670 1 500 4 600 6 100 15 770 A nemzetközi kapcsolatok szempontjából érthetően a felső fekvésű területek érdemelnek nagyobb figyelmet, mert az innen érkező vizek jelentenek veszélyt a másik országra. A felső fekvésű területek kiteijedése a szomszédos országokban összességében jóval nagyobb, mint nálunk, de az arányok az egyes viszonylatokban lényegesen eltérőek. Magyar-osztrák viszonylatban felső fekvésű terület csak Ausztriában van. Magyar-szlovák viszonylatban a szlovák felső fekvésű terület, mely egymástól távoli két vízgyűjtőn helyezkedik el, kétszer akkora, mint a magyar, de itt nem nagy területekről van szó. Magyar-ukrán viszonylatban a felső fekvésű területek a két országban közel azonos nagyságúak. Feltűnő a különbség magyar-román viszonylatban, s az arány is éles: a román felső fekvésű terület 17-szer akkora, mint a magyar. Végül a magyar-jugoszláv és a magyar-horvát viszonylatra a szinte kizárólagos magyar felső fekvés a jellemző. 234
