Pálfai Imre: Belvizek és aszályok Magyarországon. Hidrológiai tanulmányok (KÖZDOK Kft., Budapest, 2004)
Belvizek - A belvíz definíciói és mérőszámai
A BELVÍZ DEFINÍCIÓI ÉS MÉRŐSZÁMAI A belvíz definíciói a XX. században Az 1910-es évek elején két - ugyanabban az évben megjelenő - lexikonunk a belvíz fogalmát kétféleképpen értelmezi. A Révai Nagy Lexikona (1911) szinte szó szerint átveszi a Pallas-lexikon idézett általánosabb definícióját; csupán annyi az eltérés, hogy a „feneklő” szó helyett a „felszínen megmaradó” kifejezést használja. Ezzel szemben a Franklin Kézi Lexikona (1911) a szűkebb értelmezést követi, és a belvízről azt írja, hogy az a „töltések által ármentesített területen felgyülemlő csapadék- és talajvíz, melynek levezetéséről csatornázás és zsilipek útján mesterségesen kell gondoskodni, mivel természetes lefolyását a töltések megakadályozzák”. Az 1920-as és 30-as években napvilágot látott belvíz-értelmezések sem egyöntetűek. A Napkelet Lexikona (1927) tágabban értelmezi a belvizet. Az itteni megfogalmazás szerint a belvíz „valamely területre csapadék alakjában kerülő vagy magas talajvízállás esetén felszínre törő (földárja), vagy végül árvédelmi töltések közé fogott folyóknál árvíz idején a töltés alatt átszivárgó lefolyás nélküli vizek összessége”. Kenessey Béla (1931) megmarad az ártérre szűkített értelmezésnél. Szerinte „Belvíz minden víz, ami csapadékból, forrásokból vagy felfakadó talajvízből a töltések által megvédett ártéren, a töltések magasságáig terjedő területrészen, a töltések mögött a felületen összegyűlik és aminek szabad levonulását éppen a töltések akadályozzák meg. Tehát nem számít belvíznek sem a talajvíz, sem pedig a földárja mindaddig, amíg az a felületre nem kerül ki. Minden olyan víz, ami a védtöltések magasságát meghaladó területekről jut bele az ártérbe, arra nézve külvíz, aminek levezetéséről leghelyesebben külön kell gondoskodni, nehogy a belvizek eltávolításának költségeit szaporítsa.” Az Új Idők Lexikonában (1936) a következőket olvashatjuk: „Belvizek, vízépítési műszó, azok a felszíni vizek, amelyek a folyók partján emelt árvédelmi töltések miatt nem juthatnak a folyóba. A belvizek származhatnak csapadékból, magas talajvízből, vagy a töltésen átszivárgó folyóvízből (fakadó víz).” Időrendben itt Babos Zoltán és Mayer László (1939) belvíz-definíciója következne, de azt már a bevezetőben ismertettük. Németh Endre (1942) a belvíz és a külvíz fogalmát a következőképp különbözteti meg: „A föld felszínére jutott csapadék vagy feltörő forrás, talajvíz, stb. a természetes lejtőn lefolyásnak indul, hacsak ebben természetes vagy mesterséges akadály meg nem gátolja. A lefolyási akadály mögött összegyűlő vizeket származási helyük szerint két csoportba szokás sorolni. A lefolyási akadály koronájának magasságában képzelt síknak a föld felszínével való metszésvonalán belül eső területről származó vizeket belvizek22
