Pálfai Imre: Belvizek és aszályok Magyarországon. Hidrológiai tanulmányok (KÖZDOK Kft., Budapest, 2004)
Belvizek - A belvíz definíciói és mérőszámai
A BELVÍZ DEFINÍCIÓI nek, az azon kívül eső területről származó vizeket pedig külvizeknek nevezzük. Ez a megkülönböztetés lényegében véve magasságbeli, de egyszersmind azon a szemléleten alapul, mely szerint a vízkárokat szenvedő helyeken összegyülekezett vizek egy része a környező területekről, tehát kívülről jutott oda. Minthogy a belvízrendezés célja a káros felületi vizek eltávolításában áll, ennélfogva a belvizek rendezésével egyidejűleg a kül- vizek eltávolításáról is gondoskodni kell.” Ez a fölfogás lényegében megegyezik a Kenessey-félével, különbség - azon túl, hogy töltés helyett természetes vagy mesterséges lefolyás! akadályt említ, - csak az utolsó mondatban van, miszerint a külvizek eltávolításáról nem külön, hanem a belvizek rendezésével egyidejűleg kell gondoskodni. Salamin Pál (1942) hiányosnak taija a belvíz fogalmának azt a szűkebb meghatározását, amely szerint a belvíz „az a viz, ami az Armentesítő és Belvízszabályozó Társulat árterületén, mint az árterületen keletkezett fölös víz lép fel; más meghatározásban az időnkint jelentkező felületi víz”. Tanulmányában belvizről általánosságban akkor beszél „ha a talaj termőrétegének hézagaiban több nedvesség van, mint azt a növényzet fejlődése megengedi. Vagy máskép fogalmazva: belvíznek nevezzük mindazon vizeket, amelyek az árvédelmi töltésen kívül, az ország bármely részén (tehát nemcsak társulati területen), rövidebb-hosszabb időszakban, vízbőség miatt akadályozzák a mezőgazdasági termelést. Belvíznek nevezzük tehát a felületi vizeket származásra való tekintet nélkül (külső területről érkeznek, vagy nem) és belvíznek nevezzük a termőtalaj vízbőségét, a magas talajvizet, ha a termelés akadályozva van.” Ez a megfogalmazás minden korábbinál bővebb értelmezését adja a belvíznek. Először nevezi belvíznek a termőtalaj káros, a mezőgazdasági termelést akadályozó vízbőségét is. Pichler János (1954) a belvízzel kapcsolatos alapfogalmak ismertetésénél így ír: „Belvíz minden olyan felszíni víz, amely valamely vízlefolyás szempontjából zárt területen időszakosan keletkezik, a talajt telíti, sőt a mélyebben fekvő részeket el is borítja. Ilyen zárt területek főleg a folyók és tavak ármentesített völgyeiben találhatók. Az árvédelmi gátak nemcsak az árvizek ellen védik meg az ártereket, hanem megakadályozzák azt is, hogy a védett területek belvizei a folyókba ömöljenek.” Salamin Pál (1955) a belvízgazdálkodás fogalmának megértéséhez a belvíz és a külvíz fogalmát - korábbi meghatározását finomítva - a következőképp ismerteti: „Belvíznek nevezzük a vízgyűjtőegységben, annak felszínén és a hozzákapcsolódó talajvíztérben jelentkező vizet. Külvíz alatt pedig a vízgyűjtőegységhez kívülről vezetett vizet értjük. Ezekkel a meghatározásokkal lényegesen eltérünk a belvíz és a külvíz eddigi meghatározásától, amely szerint a belvizek az árvízvédelmi gátak koronájának magasságában képzelt vízszintes síknak a tereppel való metszésvonalán belül eső területről, a külvizek ezen határvonalon kívül eső területről származnak. Az új meghatározás előnyöket rejt magában a régivel szemben, lehetővé téve a víz életjelenségeinek a természetes vízgyűjtőegységben való vizsgálatát. Ugyanak23
