Pálfai Imre: Belvizek és aszályok Magyarországon. Hidrológiai tanulmányok (KÖZDOK Kft., Budapest, 2004)
Belvizek - A belvíz definíciói és mérőszámai
A BELVÍZ DEFINÍCIÓI ÉS MÉRŐSZÁMAI A külvíz ezen értelmezése még világosabbá teszi, hogy a vízjogi törvény csak az ármentesített területen belüli vizeket minősítette belvíznek. A belvíz és a külvíz ilyen megkülönböztetésére végső soron azért volt szükség, mert az ármentesítő és belvízszabályozó társulatok alapfeladatai - ebben az időben és még jó ideig - csak a társulat illetékességi területére, vagyis a mentesített ártéren belüli területre teijedtek ki. Faragó Lipót (1889) A belvíz levezetése különös tekintettel hazai viszonyainkra című könyvének bevezetőjében részletesen és nagyon érdekesen, az előbb idézett Kovácsy-Kvassay féle kommentár szellemében tárgyalja a belvíz fogalmát és annak eltérő értelmezéseit. A bevezető ezen részét teljes terjedelmében közöljük: „Belvíz néven - hazai speciális viszonyaink között általánosan - mindazokat a vizeket értették, a melyek töltésekkel védett területeken csapadékból, szivárgásokból vagy fakadó vízből magukon a területeken keletkeznek, ellentétben a külvízzel, a mely idegen területeken ered, és esésből eredő mozgás útján juthat csak a mentesített területre. A belvíz e fogalma idő jártán téves alkalmazás és értelmezés folytán mind tágabbá vált, úgy hogy még műszaki körökben is - tekintet nélkül a területek fekvésére - belvíz elnevezéssel mindazt a vizet illetik, a mely valamely területen megfeneklik, felfakad, egyes földterületeket állandóan vagy időszakonként elborít. E definícióval a belvíz fogalma oly határozatlan valami, mely alá bizonyos mértékig még a patakok és folyók is tartoznak; más oldalról alatta a vízlevezető barázdák is érthetők, és a gyakorlat lassanként oda fejlődött, hogy a Dunát és Tiszát és néhány nagyobb mellékfolyójukat kivéve, mindent belvíznek kereszteltek el, még az alagcsövekből kifolyó vizet is. Elfogadva általánosságban a belvíz definícióját, a mint bevezető sorainkban említettük, a belvízlevezetés módozatainak tárgyalásában és leírásában azt nem fogadhatjuk el, hanem a belvíz fogalmának megállapításában, hazai speciális viszonyainkat mindig szem előtt tartva, lehetőleg éles határt kell keresnünk a belvíz és külvíz fogalma között, mert csakis a határ felállításával és a belvíz fogalmának éles körvonalazásával lehet a belvízlevezetések módjait rendszerekbe osztani és tárgyalni. De midőn a határt a belvíz és külvíz fogalma között felállítani és a belvíz fogalmát körülírni megkíséreljük, nem szabad szem elől tévesztenünk azt a kitűzött feladatot, hogy hazánk speciális viszonyaira alkalmazva adassák az meg, ha a fogalommal egyáltalán tisztába akarunk jönni, mert lehet hogy a belvízen talán mást is lehet érteni, mint a mit nekünk hazánkban értenünk kell. így fogva fel a kérdést, belvíz szoros és valódi értelemben csak azt a vizet jelenti, a mely töltésekkel védett területeken, magán a töltések mögötti beltéren csapadékvízből vagy talajvízből keletkezik, s mely definícióját a belvíznek Kvassay Jenő: a vízjogi törvény kommentáljában, hazai viszonyainkra alkalmazva, először adta meg. Látni való tehát, hogy a valódi értelemben vett belvíz egészen más természetű mint az a víz, a melyre ezt az elnevezést, az általá20
