Pálfai Imre: Belvizek és aszályok Magyarországon. Hidrológiai tanulmányok (KÖZDOK Kft., Budapest, 2004)
Belvizek - A belvíz definíciói és mérőszámai
A BELVÍZ DEFINÍCIÓI A belvíz definíciói a XIX. század végén A belvízkérdés csupán érintőleges törvényi szabályozása nem vitte előre kellően az ügyeket, ezért az országgyűlés 1874-ben egy külön törvénynyel próbált rendet teremteni (Fejér 1997), s ehhez meg kellett határozni a belvíz fogalmát. A belvizek levezetése körüli eljárásról szóló 1874. évi XI. törvény (Magyar Törvénytár 1872-74) 1. §-a belvíznek tekintett általában minden feneklő vagy felfakadó, egyes földterületeket állandóan vagy időszakonként elborító vizet. Lényegében ezt a megfogalmazást tartalmazza - rövidebb formában - a Magyar Lexikon (1879) is, mely szerint a belvíz „a talajból feltörő vagy csapadékból összegyűlt lefolyás nélküli víztömeg”. Meglepő, hogy a vízjogról szóló 1885. évi XXIII. törvényben belvíz szavunk nem fordul elő. A 47. és a 48. §-ban az ármentesített területeken és az azokon kívül keletkező „eső-, hó és talajvizek”-ről van szó. A belvíz definícióját a vízjogi törvényhez fűzött Kovácsy Sándor-Kvassay Jenő-féle kommentár (Dános 1905) tartalmazza. A 47. §. magyarázata szerint: „a töltések mögött, az ármentesített területen jelentkező vizek azok, melyeket belvizeknek nevezünk.” A kommentár a továbbiakban élesen bírálja az 1874-es belvízi törvény értelmezését, s így folytatódik: „Az 1874. XI. t.-cz. 1. §-a a belvizeknek teljesen ferde fogalmát és értelmezését adta, a mikor kimondta, hogy: belvizek nevezete alatt általában minden feneklő vagy felfakadó, egyes földterületeket állandóan vagy időszakonként elborító vizek értetnek. Ezen meghatározás szerint nemcsak a Balaton, a Fertő és az összes tavak és mocsarak a belvizekhez tartoznának, hanem még a Tátrában fekvő hegyi tavak, sőt a legmagasabb sziklacsúcsokon előálló pocsolyák is. Ezen helytelen meghatározás és az abból eredt számos bonyodalom bírta a vízjogi értekezletet arra, hogy a belvíz fogalmát teljesen elejtse. Belvíz a szó szoros értelmében csak ott létezhetik, a hol ármentesített területek vannak, a hol a töltések a vizeknek mindenkori szabad lefolyását megakadályozzák; fennsíkokon támadó és onnét a befogadó medencébe szabadon lefutó vizek nem tartoznak a belvizek közé, valamint a mocsarak, posványok sem, ha nem ármentesített területen vannak; a belvizek tehát mindenkor emberi ténykedés által, vagyis mesterségesen állíttatnak elő és csakis ezen vizekre vonatkoznak a törvény jelen és 48. §-a.” Az idézett kommentár kitér a külvizek fogalmára is: „A külvizek természetét az állapítja meg, hogy keletkezési helyük az ármentesített területen kívül, magasságilag pedig a fölött fekszik, úgy, hogy az ilyen külvizek elvezetéséről, ha valahol nagyobb mennyiségben jelentkeznek, nyílt csatornák útján kell gondoskodni. Az utóbbi időben számos ily nyílt csatorna épült; nevezetesen a Kék-Kálló, a Lónyai, a Dongéri, a Linka-Birda, a Fekete-Körösi társulat ún. Felfogó csatornája, a bácsi-tiszai-társulat Csikéri csatornája, a Csohos-éri nyílt csatorna és így tovább.” 19
