Pálfai Imre: Belvizek és aszályok Magyarországon. Hidrológiai tanulmányok (KÖZDOK Kft., Budapest, 2004)
Belvizek - A belvíz előrejelzése
A BELVÍZ ELŐREJELZÉSE ressziós vizsgálata alapján olyan összefüggéseket dolgoztunk ki, amelyek a talajt érő vízterhelés mutatója és a vízbefogadó-képességi mutató meghatározása útján alkalmasak a téli-tavaszi maximális elöntés közép- és rövidtávú előrejelzésére, valamint a nyári maximális elöntés tájékoztató jellegű rövidtávú előrejelzésére (Pálfai 1983, 1984). A középtávú előrejelzési eljárással az 1980-as években több alkalommal készítettünk belvizi előrejelzést, ezek azonban inkább csak tájékoztató és figyelemfelhívó jellegűek voltak. A belvízindex felhasználása előrejelzésre A belvízindexet az 1940-42. évi katasztrofális belvízjárás értékelése kapcsán munkáltuk ki (Pálfai 1992). Az index egy olyan relatív mutatószám, amelynek a számlálójában a téli félév (október-március) csapadékösszege szerepel, a maximális hóvastagság szerint bizonyos módon korrigálva, nevezője pedig az október havi közepes talajvíz szintjének a sokéves átlagtól való eltérését és a talajfagy lehatolási mélységét fejezi ki. Az index számértékei a belvizesség különböző fokozatait az alábbiak szerint jelzik: 0,5-nél kisebb - belvízmentesség, 0,5-1,0 között - csekély belvíz, 1.0- 2,0 között - közepes belvíz, 2.0- 3,0 között - nagy belvíz, 3,0 fölött - rendkívüli belvíz. Az index segítségével történő „belvíz-előrejelzés” lényege, hogy az előrejelzés időpontjában ismert tényezőket behelyettesítjük az index számítási képletébe, az előttünk álló, még nem ismert tényezőket pedig három változatban vesszük föl, mégpedig 10, 50 és 90%-os előfordulási valószínűségű csapadékösszegekből kiindulva. A maximális hóvastagság és a talajfagy értékeit a csapadékösszeg függvényében vesszük figyelembe. Például, ha az előrejelzést január első napjaiban végezzük, akkor mint ismert adat rendelkezésünkre áll a megelőző év októberi talajvízállása, illetve annak a sokévi átlaghoz viszonyított arányszáma, továbbá az október-december közötti háromhavi csapadékösszeg. A többi tényezőt a január-márciusi háromhavi csapadékösszeg három változatban föltételezett adatai alapján vesszük számításba. Maga az eljárás tulajdonképpen nem igazi előrejelzés, hiszen egy kialakulóban lévő, féligmeddig már ismert hidrológiai folyamat folytatódásának lehetséges változatait adjuk meg, ami megkönnyíti a védekezési apparátus felkészülését, mérlegelési lehetőséget ad arra vonatkozóan, hogy az ország egyes tájegységeiben milyen mértékű belvízre kell felkészülni. Ezt a módszert az Országos Vízügyi Főigazgatóság megbízásából a 90- es évek első felében dolgoztuk ki (AT1VÍZIG 1993), majd 1996-tól üzemszerűen is alkalmazzuk. Kezdetben Magyarország 18—20 síkvidéki tájegy194
