Pálfai Imre: Belvizek és aszályok Magyarországon. Hidrológiai tanulmányok (KÖZDOK Kft., Budapest, 2004)
Belvizek - A belvíz előrejelzése
Hazai belvíz-előrejelzési módszerek és tapasztalatok ségére készítettünk előrejelzéseket, majd legújabban közel fészáz síkvidéki meteorológiai állomásra számítjuk ki a belvízindex értékeit, s azok területi eloszlását térképszerűen ábrázoljuk. A belvízindex és a belvízzel elöntött terület nagysága, továbbá a belvi- zi lefolyás között korrelációs összefüggés van, amelynek tájegységenkénti meghatározására jelenleg folytatunk vizsgálatokat. Addig is, amíg ez a munka eredménnyel jár, ezeket a havi rendszerességű előrejelzéseket - az adott hidrológiai szituációtól függően - mindig kiegészítjük a korábbi nagyobb belvizekre utaló analógiás elemzéssel. Ehhez a kiegészítő jellegű helyzetértékeléshez és előrejelzéshez a hóvastagság és a hóvíztartalom térbeli és időbeni változásának alaposabb elemzése is hozzátartozik. A belvízi előrejelzésekhez - az Országos Meteorológiai Szolgálat által készített - rövidebb-hosszabb távú időjárási előrejelzéseket is mellékelünk, amelyek beválása azonban meglehetősen bizonytalan. Az 1999. évi téli-tavaszi belvíz előrejelzése Az 1999. évi téli-tavaszi bclvízhelyzetre vonatkozó első előrejelzést 1998. november 2-án készítettük az Országos Vízügyi Főigazgatóság számára. A belvízindexet három féle valószínűségű november-márciusi csapadékösszeg föltételezésével 22 tájegységre számítottuk ki. Megállapítottuk, hogy az index értékei már az 50%-os valószínűségű várható csapadék esetében is meghaladják a 0,5 értéket, tehát valószínűsítik a belvíz kialakulását. 1998. december 10-én, majd 1999. január 8-án és február 9-én már nagy belvizet jeleztünk előre, mivel az időközben lehullt jelentős mennyiségű csapadék hatására a belvízindex egyes tájegységekben - átlagos további csapadék feltételezésével - 2,0-3,0 értéket ért el. Mivel az 1999. február eleji kiterjedt és erőteljes havazás a helyzet rosszabodására engedett következtetni, az Országos Vízügyi Főigazgatóság fölkérésére február 12-én soron kívüli hidrometeorológiai tájékoztatót és rövidtávú belvíz-előrejelzést készítettünk, elsősorban a hóban tárolt vízkészletre alapozva. Ennek szokatlanul nagy mennyisége (30-60 mm) magában hordozta az átlagosnál jóval nagyobb belvízi elöntés lehetőségét. A várható elöntési maximumot - az újabb havazás miatt - 1999. február 23- án 100-250 ezer hektárban jelöltük meg, majd azt a február 26-i előrejelzésben 300 ezer hektárra, végül a március 5-i előrejelzésben e fölé emeltük. A ténylegesen bekövetkezett egyidejű legnagyobb belvízi elöntés - március 8-án - 350 ezer hektár volt, de mivel az ország különböző tájegységeiben az elöntési maximumok eltérő időpontokban következtek be, az összes február-márciusi elöntés mintegy 420 ezer ha mezőgazdasági területet érintett. 195
