Pálfai Imre: Belvizek és aszályok Magyarországon. Hidrológiai tanulmányok (KÖZDOK Kft., Budapest, 2004)

Belvizek - A belvizek hidrológiai elemzése és jellemzése

A BELVIZEK HIDROLÓGIAI ELEMZÉSE ÉS IELLEMZÉSE

Az elöntés tartóssága

A belvízi elöntés csúcsértékem kívül fontos jellemző az elöntés tartóssága is, mely lényegesen befolyásolja a belvízkárokat és a belvízvédekezés költségeit. Az Alsó-Tisza vidéki VÍZIG elöntési adataiból szerkesztett tartóssági felületet - példa gyanánt - a keretterv és korábbi beszámolónk is közölte. Most - ugyancsak az AT1VIZIG adataiból szerkesztve - az 1970. évi (zömében téli-tavaszi) és az 1975. évi (zömmel nyári) elöntés tartóssági görbéjét mutatjuk be (4. ábra), annak illusztrálására, hogy a téli-tavaszi belvizek rendszerint jóval tartósabbak mint a nyáriak. Az elöntés tartósságának ez az évszakos jellegzetessége és a tartósság mértéke jól megfigyelhető az 1. ábrán is.

4. ábra. Az 1970. és az 1975. évi belvízi elöntés tartóssága az Alsó-Tisza vidékén

Az elöntésben tározódott vízmennyiség

Az elöntésben tározódott vízmennyiség az elöntött terület nagyságától és a vízmélységtől függ. Utóbbira vonatkozóan sajnos kevés mérési adatunk van. A vízmélységet a belvízzel elöntött területek helyszínrajza és a domborzat részletes szintvonalas térképe segítségével utólag is meghatározhatjuk, és előállíthatjuk a tározási görbéket (Kienitz 1962). A térben és időben is nagyon változó vízmélység átlagos viszonyok között 10-20 cm-re be114