Öntözés a kertészetben (Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium Információs Központja, Budapest, 1976)
3. A GYÜMÖLCSTERMŐ NÖVÉNYEK ÖNTÖZÉSE (Dr. NYÚJTÓ Sándor)
106 getáciő folyamán. A hajtások átlagos hossza 52-74,8 cm volt, növekedésük a talaj junius eleji erősebb kiszáradása következtében volt a legkisebb (41 cm körül). Megállapította, hogy a vízfelhasználás a vízellátással van egyenes arányban, azaz minél több a nedvesség a talajban, annál több vizet használnak fel a növények. Ez egyébként egyezik FIEDLER-WEIER (1971) közlésével is. KOLTUNOV azonban azt is hangsúlyozza, hogy ha a talajnedvességváltozás nem túl nagy mértékű, az alacsonyabb, de holt viz feletti érték is kedvező lehet a növényeknek. Ehhez a gondolathoz kapcsolódva - a teljesség kedvéért - meg kell jegyezni, hogy a gyümölcsöntözéssel foglalkozó kutatók kis része eltérően ítéli meg a növény számára kedvező talajnedvesség-tartalmat. Az, hogy az általuk alacsonyabb szinten tartott nedvességtartalmat is kedvezőnek Ítélik, már a gyümölcstermő növények szárazságtürésének kérdését is - legalább is gondolatilag - felveti. Szélsőséges véleményekkel is találkozunk elsősorban VEIHMEYER (1972) anyagában. Véleménye, hogy ha a fás növényeknél a talaj felső kb. 2 m-es rétegében a nedvességtartalom az öntözetlen, vagy csak kevéssé öntözött parcellákon sem csökkent a kritikus (holt viz) határértékig, ez a nedvesség is elegendő a fák szükségletének teljes kielégítéséhez. A probléma az, hogy kísérletében olyan növényeket is vizsgált (pl. a dió), melyek nem feltétlenül öntözött körülmények közé valók, s az adott területeken szárazabb körülmények között is eredményesen termeszthetők. Eredményei az Amerikai Egyesült Államokból származnak, de ASSAF és munkatársai (1974) Izraelben is hivatkoznak rá. GAUTIER (1972) szerint a kérdést nem lehet annyira leszűkíteni, hogy egy-egy adott talajnedvességszint hatását vizsgáljuk, mert számolni kell a növény önszabályozóival is. Alacsonyabb nedvességtartalom esetén pl. a növény zárja légréseit és nem dolgoz fel nagyobb mértékben szárazanyagot, vagy alacsonyabb hőmérsékleten a növény kereslete is kisebb lehet, s igy az alacsonyabb nedvesség- tartalmú talaj is megfelelő lehet átmenetileg. A környezeti tényezőknek, elsősorban a hőmérsékletnek és a víznek a növények vízforgalmára, illetve terméseredményére történő hatását hazánkban CSÖBÖNYEI-STOLLAR (1972) vizsgálta. Megnézték a Jonathán alma terméseredménye és az időjárási elemek közötti kapcsolatot, 14 év adataira támaszkodva. Megállapították, hogy a termés alakulására már a termőrügyalakulás Időszakában is hatással van a két időjárási elem, a léghőmérséklet és a csapadék. Ebben az idő
