Öntözés a kertészetben (Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium Információs Központja, Budapest, 1976)
3. A GYÜMÖLCSTERMŐ NÖVÉNYEK ÖNTÖZÉSE (Dr. NYÚJTÓ Sándor)
107 szakban általában a legkevesebb csapadék és a viszonylag magasabb hőmérséklet kedvez a termőrügyek kialakulásában. Tehát az enyhén száraz, kissé meleg júliusi idő igen kedvező. Másik kritikus időszak a termés alakulása szempontjából, a virágzás alatti időjárás. Vizsgálataik szerint a mérsékelten meleg és száraz időjárás nagymértékben elősegiti a gyümölcskötődést. A hűvös, esős idő pedig jelentősen csökkenti, még bőséges virágzás esetén is a gyümölcskötődést, és ezzel a termésmennyiséget. Véleményük szerint az időjárás a termés alakulása szempontjából inkább csak módosító tényező, mig az előző évi termés mennyisége a fő meghatározója a következő évi termésnek. Németországi viszonyok között HOFFMANN (1972) szerint a gyümölcstermesztés számára a meteorológiai elemek középértékei és azok átlagos összegei ma már nem sokat mondanak. Előrelépés a fejlődési szakaszok meteorológiai viszonyainak pontosabb ismeretétől, illetve a növény fejlődésére ható kedvező vagy kedvezőtlen meteorológiai tényezők és folyamatok mélyebb feltárásától várható. Megállapitása, hogy Németországban az alma optimális csapadékigénye a nyári hőmérséklet függvénye, 14 C° nyári középhőmérséklet mellett 540 mm évi csapadékösszeg a kívánatos, melynek a fele a vegetációs szakaszban kell hogy lehulljon. A nyári középhőmérséklet minden 1 C°-os emelkedéséhez 80 mm csapadéktöbblet szükséges. A csapadékfeldolgozást fenolőgiai szakaszokra bontva ajánlja elvégezni. 3.12. Öntözési célok a gyümölcstermesztésben A gyümölcstermesztés gyakorlatában is különböző célokból használhatjuk fel a vizet. Elsősorban az esőszerit módszerre berendezett területeken jöhetnek számításba a tározó és a vizpótló öntözésen kívül az egyéb célú öntözések, mint pl. a frissítő, fagyvédelmi stb. Hazánkban jelenleg az öntözési célok megvalósítása, gyakorlati alkalmazása kismértékű, azonban a külföldi irodalmak szerinti értékelés és a kisszámú ha- rai alkalmazás indokolttá teszik a kérdés elméleti alapjainak tisztázását, illetve annak gyakorlati felhasználását. A kérdéssel az 1974-ben megjelent "A gyümölcstermesztés alapjai" c. könyvben CSIDER (1974) foglalkozik részletesen. Az anyagban a kérdés irodalmi
